Velencei biennále - Megnyílt a magyar pavilon
VELENCE. A Magyarország területén előkerült, fel nem robbant bombák történetét dolgozza fel és gondolja tovább az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás magyar pavilonjának projektje. Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant című kiállítása csütörtökön nyílt meg Lajkó Félix koncertjével.
Manno István, Magyarország milánói főkonzulja Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta: a kulturális kormányzat számára igen fontos a magyar részvétel a biennálén. A kultúráért felelős tárca megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Gulyás Gábor nemzeti biztos vezette szakmai zsűri a nagy számú pályázatot értékelve olyan döntést hozott, amelyet széles körű szakmai konszenzus övez - idézte fel.
Manno István elmondása szerint Asztalos Zsolt projektje mintha egyszerre vetett volna számot a biennále történelmi légterével, a hagyományhoz fűződő lehetséges viszonnyal és a továbbgondolás igényével. A fel nem robbant bombák "abszurd esztétikumára" építő kiállítás olyan telitalálat, amely kivételes erővel csapódik korunk szívébe - fogalmazott.
Gulyás Gábor köszöntőjében emlékeztetett: Laoszban a fel nem robbant lövedékekből berendezési tárgyak készülnek, a bombák a mindennapok részei.
Magyarországon nem azok, mégis mindennapos jelenség, hogy egy-egy fel nem robbant bomba előkerülése miatt városrészeket kell lezárni - fűzte hozzá, hangsúlyozva: a fel nem robbant bomba izgalmas és termékeny szimbólum, amelyet ez a kiállítás hitelesen és termékenyen tematizál.
Asztalos Zsolt és Uhl Gabriella kurátor a megnyitót követő tárlatvezetésükön elmondták: a magyar pavilon épületébe belépőket egy információs terem fogadja, az egyik itt látható videón Horváth Csaba ezredes tűzszerész szakértő beszél arról, milyen okok vezethettek ahhoz, hogy a tárlaton bemutatott bombák nem robbantak fel.
A II. világháborúban kilőtt vagy ledobott bombák egytizede besült, így Európa máig rendkívül fertőzött területnek számít - hívta fel a figyelmet a kurátor. Uhl Gabriella elmondta, hogy a pavilonban egy raktárhangulatot árasztó, szürke, zárt teret, egyfajta, "grey cube-ot" szerettek volna létrehozni, ehhez jelentősebb átépítésekre is szükség volt. "Bombákat látunk, de a kiállítás igazából nem ezekről szól, hanem a fel nem robbant feszültségekről, amelyek minden szinten átszövik az életünket" - jegyezte meg Asztalos Zsolt, hozzátéve: a lövedékekről készített videókhoz ezért mindennapi feszültségek zajait társította. Asztalos Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy eredeti terveik szerint a kiállításban helyet kapott volna egy valódi hatástalanított bomba, ennek utaztatásához azonban nem sikerült megszerezni az engedélyeket.
Gulyás Gábor a megnyitó után a Balog Zoltán miniszter távolmaradásával kapcsolatban az MTI-nek elmondta, nem szokatlan dolog a biennálén sem, hogy egy magas rangú állami vezető előzetes vállalása ellenére nem tud megnyitni egy kiállítást. A kulturális kormányzat az eddiginél nagyobb figyelmet fordít a magyar részvételre, ezt jelzi, hogy idén a biennále magyar pavilonja a 2013-as költségvetésben már saját soron szerepelt, a tárca emellett 8 millió forintot biztosított arra, hogy húsz év után végre komolyabb rekonstrukciós munkákat lehessen elvégezni a magyar pavilonban. A megnyitót követően Lajkó Félix hegedűművész adott rövid koncertet a biennále közönségének.
A velencei biennálén soha ennyi nemzet nem képviseltette még magát, a 88 kiállító ország mellett számos jelentős művész is részt vesz, Aj Vej-vej például több helyen - így egy templomban - is kiállít a városban. Egy templom, a San Lio ad otthont az idei magyar részvétel másik projektjének is: Mátrai Erik Gömb című kiállítása szeptemberben nyílik, és két hónapig, a biennále november 24-i zárásáig lesz látható.
Manno István elmondása szerint Asztalos Zsolt projektje mintha egyszerre vetett volna számot a biennále történelmi légterével, a hagyományhoz fűződő lehetséges viszonnyal és a továbbgondolás igényével. A fel nem robbant bombák "abszurd esztétikumára" építő kiállítás olyan telitalálat, amely kivételes erővel csapódik korunk szívébe - fogalmazott.
Gulyás Gábor köszöntőjében emlékeztetett: Laoszban a fel nem robbant lövedékekből berendezési tárgyak készülnek, a bombák a mindennapok részei.
Magyarországon nem azok, mégis mindennapos jelenség, hogy egy-egy fel nem robbant bomba előkerülése miatt városrészeket kell lezárni - fűzte hozzá, hangsúlyozva: a fel nem robbant bomba izgalmas és termékeny szimbólum, amelyet ez a kiállítás hitelesen és termékenyen tematizál.
Asztalos Zsolt és Uhl Gabriella kurátor a megnyitót követő tárlatvezetésükön elmondták: a magyar pavilon épületébe belépőket egy információs terem fogadja, az egyik itt látható videón Horváth Csaba ezredes tűzszerész szakértő beszél arról, milyen okok vezethettek ahhoz, hogy a tárlaton bemutatott bombák nem robbantak fel.
A II. világháborúban kilőtt vagy ledobott bombák egytizede besült, így Európa máig rendkívül fertőzött területnek számít - hívta fel a figyelmet a kurátor. Uhl Gabriella elmondta, hogy a pavilonban egy raktárhangulatot árasztó, szürke, zárt teret, egyfajta, "grey cube-ot" szerettek volna létrehozni, ehhez jelentősebb átépítésekre is szükség volt. "Bombákat látunk, de a kiállítás igazából nem ezekről szól, hanem a fel nem robbant feszültségekről, amelyek minden szinten átszövik az életünket" - jegyezte meg Asztalos Zsolt, hozzátéve: a lövedékekről készített videókhoz ezért mindennapi feszültségek zajait társította. Asztalos Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy eredeti terveik szerint a kiállításban helyet kapott volna egy valódi hatástalanított bomba, ennek utaztatásához azonban nem sikerült megszerezni az engedélyeket.
Gulyás Gábor a megnyitó után a Balog Zoltán miniszter távolmaradásával kapcsolatban az MTI-nek elmondta, nem szokatlan dolog a biennálén sem, hogy egy magas rangú állami vezető előzetes vállalása ellenére nem tud megnyitni egy kiállítást. A kulturális kormányzat az eddiginél nagyobb figyelmet fordít a magyar részvételre, ezt jelzi, hogy idén a biennále magyar pavilonja a 2013-as költségvetésben már saját soron szerepelt, a tárca emellett 8 millió forintot biztosított arra, hogy húsz év után végre komolyabb rekonstrukciós munkákat lehessen elvégezni a magyar pavilonban. A megnyitót követően Lajkó Félix hegedűművész adott rövid koncertet a biennále közönségének.
A velencei biennálén soha ennyi nemzet nem képviseltette még magát, a 88 kiállító ország mellett számos jelentős művész is részt vesz, Aj Vej-vej például több helyen - így egy templomban - is kiállít a városban. Egy templom, a San Lio ad otthont az idei magyar részvétel másik projektjének is: Mátrai Erik Gömb című kiállítása szeptemberben nyílik, és két hónapig, a biennále november 24-i zárásáig lesz látható.
Forrás
MTI
