Végső búcsút vettek Schubert Éva színművésztől

Pregitzer Fruzsina a Színházi Dolgozók szakszervezete nevében búcsúztatta Schubert Évát, akinek szociális érzékenységét és figyelmességét emelte ki, mint mondta, "magasra tette a lécet az ittmaradottaknak".

Bellus Attila színművész azt hangsúlyozta, hogy Schubert Éva nemcsak virtuóza volt mesterségének, de maximalista is, "egészen különleges személyiség volt, összetéveszthetetlen és összehasonlíthatatlan".

Nemcsak mesterségében volt felkészült, alapos, ugyanakkor könnyed és elegáns, de más feladatait is ugyanilyen odaadással és könnyedséggel végezte el. Emellett maradt ideje utazásokra, fordításra, tanításra, rendezésre és karitatív munkára is. Izzó kíváncsiság hajtotta, olvasott, legendásan művelt volt. Kíváncsisága, életkedve a színpadi munkájában és a mindennapokban, az élet más területein is megjelent - idézte fel Bellus Attila, hozzátéve hogy Schubert Éva szerette az embereket, akárcsak Gogol, empátiával és iróniával szemlélte őket. Kritikus látásmódja isteni humorral párosult.

Alakításait felidézve Bellus Attila kiemelte, hogy a színésznőnek bármennyire fantasztikus orgánuma volt, ő mégis leginkább a csendjeire emlékezik vissza. "Ez úgy működött, mint ahogy a filmben egy közeli, látni hagyta, hogy mi játszódik le a nőalakban" - mondta, kiemelve, hogy fergeteges és sokszínű is tudott lenni. "Virtuóz gyorsasággal tudott beszélni, nagyokat váltani, érzelmi szélsőségeket váratlanul felmutatni" - mondta Bellus Attila, példaként említve, hogy Roberto Athayde Margarida asszony című monodrámájában is érzelmi hullámvasútra ültette fel a nézőket, akik hol gyűlölték, szánták, hol meg szerették a címszereplőt.

"Schubert Éva a legnagyobbak közül való, köszönöm, hogy etalon voltál, vagy és maradsz" - méltatta a színésznőt Bellus Attila.

"Elegáns úrinő volt, kritikus, kegyetlenül őszinte akár, de elfogadó, másokat akarattal soha meg nem bántó" - emlékezett Pindroch Csaba színművész. Schubert Éva munkásságát felidézve kiemelte: kevés színésznek adatik meg, hogy a közönség szeretetét és a szakma elismerését is kiérdemelje, de Schubert Évának mindkettő sikerült, pedig eredetileg nem is a színi pályára, hanem francia-latin szakos tanárnak készült.

A színművészeti főiskola elvégzése után egy évig a József Attila Színház, 1957-től a Vidám Színpad, 1958-tól 1978-ig ismét a Vígszínház tagja volt.

Annak ellenére, hogy nem halmozták el az őt megillető nagy szerepekkel, mindig kereste a kihívást, meglátta a pillanatokban és szerepeiben az öröm, az elégedettség és a szolgálat lehetőségét - mondta Pindroch Csaba.

Alakításai közül a Margarida asszony címszerepe mellett kiemelte Mása szerepét Csehov Sirályában és Maria Josefát Lorca Bernarda Alba házában. Felidézte, hogy kiválóan tudott németül és angolul is, Örkény Macskajátékában Orbánné szerepét németül és magyarul is játszotta ugyanabban az évadban.

Dolgozott Miskolcon, Tatabányán, Sopronban, Szekszárdon, 1995-től négy évig a berlini Theater Des Ostens vendégművésze is volt, rendezett, fordított angolból, németből, franciából és betéve tudta Arany János és Ady Endre szinte összes versét.
 

"Nem tudok még egy olyan színésznőt, aki ilyen sokrétűen tájékozott volt" - mondta a színművész, hozzátéve, hogy Schubert Éva karrierje mellett tanított is a Zeneakadémián és számos színitanodában, de háziasszonyként is bravúrosan helyt állt, imádta elkényeztetni vendégeit.

Az V. kerület és Budapest díszpolgára volt, érdemes művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, 2008-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2013-ban pedig a Kossuth-díjat.

"Egyedülálló intelligenciája, kimagasló műveltsége mindenkit elkápráztatott, olvasott minden műfajban, minden témában és 50 évre visszamenőleg emlékezett az összes szerepének szövegére. Örök derűs kisugárzása, szikrázó humora, magával ragadó anekdotái örökre velünk maradnak" - búcsúzott Pindroch Csaba.

A július 11-én, nyolcvanhat éves korában elhunyt művészt Zsódi Viktor piarista pap búcsúztatta római katolikus szertartás szerint.

Schubert Évát számos művésztársa kísérte utolsó útjára, mások mellett Pásztor Erzsi, Zsurzs Kati, Mécs Károly, Verebes István és Gyurkovics Zsuzsa.