2023. március 18., 08:31

Vaszary, az ismeretlen ismerős

Ezzel a címmel tekinthetőek meg a kaposvári születésű Vaszary János alkotásai – immár közkívánatra április 2-áig meghosszabbítva – a Magyar Nemzeti Galériában. A festőművész 1867-ben látta meg a napvilágot, előbb a budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan tanítványa lett, majd a müncheni Képzőművészeti Akadémiát látogatta. 1893-ban a párizsi Julian Akadémián tanult, 1900-ban az Aranykor c. művével a párizsi világkiállításon bronzérmet nyert.

Vaszary János-kiállítás
Budapest kálváriája
Fotó: Zsebik Ildikó

Első egyéni kiállítására 1906-ban került sor, egy évvel később a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének egyik alapítója és kiállítója lett. A világháborúban hadi festőként dolgozott.  1924-1925-ben gyűjteményes tárlata nyílt Budapesten, részt vett a Képzőművészek Új Társaságának megszervezésében, majd részese volt az Új Művészek Egyesülete életre hívásának. 1927 és 1930 között hosszabb időt töltött Franciaországban és Olaszországban, a Magyar Állam ekkortájt vásárolta meg a Városi világítás című képét. 

A 30-as évek elején méltatlan módon eltávolították a Képzőművészeti Főiskoláról, egy magániskolában tanított. Kiállításainak magyar helyszíne szinte folyamatosan az Ernst Múzeum volt. 72 évesen hunyt el Budapesten, Tatán helyezték örök nyugalomra.

Vaszary János-kiállítás
A Virágáruslány és az Agarászat
Fotó:  Zsebik Ildikó

A szecesszió egyik első magyar képviselője volt, később az impresszionizmus és az expresszionizmus, valamint az art deco szellemében is alkotott. A galéria második emeletén mintegy 70 műve kínál keresztmetszetet életművéből.

Az 1939-ben bekövetkezett halála után özvegye gondozta hagyatékát, amely előbb a Szépművészeti Múzeumba, majd az 1957-ben létrejött Magyar Nemzeti Galériába került. 2012-ben a két intézmény újra egyesült, és 2016-ban az egyik raktár rendezése során két vászontekercsre bukkantak. Ezekből egyenként 20-20 Vaszary-olajfestmény került elő, többségük jó minőségben.

A kiállítás szenzációja az újonnan előkerült festmények legjobb 24 darabja, amelyek a festő különböző korszakaiban készültek, de az egyes darabok az adott korszak analóg darabjaival együtt szerepelnek a tárlaton.

Az érintett alkotások ezüstszínű keretet és sötétszürke feliratot kaptak. A kiállításon magángyűjteményekből származó festményei is láthatóak.

A Szent Péter és Szent Pál apostolok római térítését ábrázoló festmény anno megrendelésre, az esztergomi belvárosi plébániatemplom főoltárához készült. A falfestészet római emlékei érzékelhető hatással voltak rá egyrészt a figurák beállítása, másrészt az alakok erőteljes megformálása terén

A Kávéházi jelenet a nagyvárosi polgári életformához tartozó gondtalan időtöltést jeleníti meg. Ez idő tájt készült a Fekete kalapos nő c. olajtanulmánya is. Mindkettőt a könnyed formaalakítás jellemzi. Alkotásuk közben alighanem a francia áramlatok érinthették meg a festő lelkét.

Vaszary János-kiállítás
Balról A két apostol, jobbról a Kávéházi jelenet
Fotó:  Zsebik Ildikó

A Nyári lak II. valószínűleg Vaszary szülőházát ábrázolja, párja pedig a Rippl-Rónai gyűjteményben található. Az előzőekben említett  puha kontúrok itt is fellelhetőek A kisvárosi környezet vidám, nyári színekben pompázik. Ezek a fiatal festő legizgalmasabb darabjai.  Őket az  1919-1924-es években született alkotásai követik. A festő ekkor visszavonultan élt és tatai műtermében alkotott.

A háború borzalmai megrendítették, ugyanakkor forrongó indulatok is munkáltak benne. Festői látomásai érzelmi- indulati élményekből és személyes tapasztalatainak tanulságaiból születtek. A háborús témájú képek mellett Krisztus-ábrázolások, aktok, csendéletek is vászonra kerültek.  Ekkor képein ún. fekete alapos technikát alkalmazott. A sötét alapozásra élénk színű festékrétegeket vitt fel.

Vaszary János-kiállítás
Akt virágok közt, illetve Akt kertben, zöld kerítés előtt
Fotó:  Zsebik Ildikó

A Budapest kálváriája III. c. képen, ahogyan annyi más képén is, a Duna-korzó divatos közönsége sétál. Az emberek alig figyelnek egymásra, semmi sem zökkenti ki őket a semmittevés nyugalmából. Azt sem veszik észre, hogy közöttük van a kereszt alatt görnyedő Krisztus.

A tekercsekből előkerült festmények között több olyan is akadt, amely Tatához illetve a festő kertes nyaralójához kapcsolódik. Ilyen az Akt virágok között vagy az Akt kertben, zöld kerítés előtt.

Ez idő tájt Európában a keleti tanítások a polgári szalonokat is meghódították. Az otthonokban is megjelentek a Buddha-szobrok. Vaszary Buddha-figuráját tatai otthona nappalijában őrizte. /Lásd a Csendélet boncfigurával c. képét./Csendéletei közül kiemelhetjük a Tulipánok vázában illetve a Virágok kék égbolt előtt címűeket.

Izgalmasak a pasztellszíneket felvonultató Kilátás a verandára c., illetve a Verandán álló piros pizsamás hölgy c. alkotásai is. A 30-as években a művész feleségével együtt tavasztól őszig Tatán tartózkodott, ahol barátaik gyakran meglátogatták őket. A teraszajtót is rendre kitárták a virágoskert felé. A teraszajtón túli világ mellett a lakberendezésbe is bepillantást nyerhetünk festményei által. Vaszary műhelyében virágcsendéletek sokasága is született.  A legkülönbözőbb virágokat festette vászonra, de a feltűnő strandöltözeteket és a meztelenül napfürdőző testeket is megörökítette. Ez az otthon láthatóan nyugodt környezetet biztosított az élet viszontagságai elől visszavonuló művésznek.

1927-ben Bálint Jenő kritikus az alábbiakat nyilatkozta Vaszaryról: „Érzésvilága szinte magnetikus erővel a keleti miszticizmus varázslata felé húzza újabban, annak ideológiája izgatja képzeletét, inspirálja őt festői elmélyülésre….” Kelet és Nyugat c. festményén Buddha fekete teste a frivol szépségű Európával szembesül. A nőalak hiába próbál közeledni, az eltérő gondolkodásmód áthatolhatatlan távolságot von kettőjük közé. A festmény külföldi magántulajdonban van.

Vaszary János-kiállítás
Kelet és nyugat
Fotó:  Zsebik Ildikó

A hosszú bezártságot követően a húszas évek végén, a harmincas évek elején a párizsi élet kavalkádja felszabadítóan hatott festészetére. Belemerült az éjszakai élet örömeibe, érdeklődéssel örökítette meg a lokálok, a bárok és a revük szereplőit, hangulatát.

Ez az időszak a modern nő színre lépésének és felszabadulásának a kora. A nők bármit kipróbálhattak, ami korábban még tabunak számított, szabad volt az erotika és a testi szerelem vállalása. Vaszary műveiben is megjelentek a csábító női aktok.

Festőnk rajongott a tengerért is, több nyarat is eltöltöttek az Adrián, az olasz Riviérán és Szicílián feleségével. A mediterrán világ pozitív életszemlélete intenzív festői kifejezésre inspirálta. Technikája egyre letisztultabb és kifinomultabb lett.

Vaszary János-kiállítás
Csendéletek
Fotó:  Zsebik Ildikó

Vaszary kíváncsi természetű, széles látókörű művész volt. Sok minden érdekelte, nem csoda hát, ha az iparművészet számos ágában is tevékenykedett: könyvillusztrációk, bútor-és edénytervek, plakátok, faliszőnyegek is kikerültek keze alól. Gobelinjeinek témái a népművészetben gyökereztek. Mindvégig azt vallotta:

A kép önmagáért van – a forma és szín életét fejezi ki, nem csinál novellát, nem illusztrál, nem mesél, nem szimbólum, nem allegória, nincs a társadalom szolgálatában, nem moralizál, egyedül a szépet akarja.”
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.