Utazás Claude Monet világába
Van Gogh immerzív kiállítása után egy újabb zseniális festő, a francia Claude Monet művészetével ismerkedhetnek meg a Claude Monet – The Immersive Experience című kiállításon, amely május 4-ig várja az érdeklődőket a budapesti BOK Csarnokban. 2000 négyzetméteren egy lenyűgöző virtuális világ idézi meg Monet szellemét és művészetét. Az impresszionista festészet legismertebb művei kelnek életre, fényekkel, színekkel és aláfestő zenékkel.
Claude Monet 1840-ben látta meg a napvilágot Párizsban. Miután édesapjának üzlete veszteséges lett, a szülők úgy döntöttek, Le Havre-ba költöznek. A kisfiú már gyerekként rajzolt, elsősorban karikatúrákat, első keresetei is ennek köszönhetők. 1857-ben, édesanyja halálát követően Monet visszatért Párizsba, ahol beiratkozott az Akadémie Suisse-be. Itt kötött barátságot Pissarróval, ismerkedett meg Courbet-val. 21 évesen katonai szolgálatra jelentkezett Algériába, ahonnan egészségi állapota miatt hazaküldték.
Ekkor indult el az impresszionizmus útján. Az ismertséget a Camille, vagy más néven A zöld ruhás nő festmény hozta meg számára 1866-ban. Később a modellt álló Camille lett a művész első felesége, akitől két gyermeke született. Anyagi gondjai miatt az öngyilkossággal is próbálkozott, de 1871-ben már Hollandiában malmokat és házakat fest, majd hamarosan Amszterdamba is ellátogatott, hogy a különböző légköri viszonyok hatásait tanulmányozza. 1886-ban már a híres tulipánmezők vonzották újra Hollandiába. 1874-ben először állította ki az Impresszió, a felkelő nap című festményét. Innen ered a mozgalom megnevezése is.
A fotográfia feltalálása is hozzájárult ahhoz, hogy a festők már ne a valóság megörökítésére törekedjenek, hanem arra, hogy a kiválasztott téma valamilyen benyomást, impressziót keltsen a szemlélődőben. Renoirral és még néhány festőtársával együtt Monet is új stílusban kezdett festeni. Ebben a természet közelsége, a napsugarak, a vízhullámok, a fényhatások, a tört színek, a gyors és könnyű ecsetvonások kaptak fontos szerepet.
A porosz–francia háború kitörését követően Monet Angliába menekült, szülőhazájába csak 1871-ben tért vissza, ahol találkozott egy művészetét támogató gazdag áruház-tulajdonossal. Miután 1879-ben elveszítette feleségét, pártfogójának felesége segítette őt a gyerekek nevelésében.
1883-ban Giverny-be költözött, ahol 1926-ban bekövetkezett haláláig élt. Otthonát művészi inspirációja, a színek határozták meg. Háza nyüzsgött a vendégektől, jöttek a kritikusok, a műgyűjtők és a barátok. Közben tönkrement pártfogója is meghalt, özvegye pedig 1892-ben feleségül ment hozzá.
Claude Monet ez idő tájt kezdte sorozatképeit készíteni. Ezekben a fényhatásokat és az időjárási viszonyokat ábrázolta. Az első, a Szénaboglyák ugyanazt a témát különböző napszakokban és évszakokban ábrázolta. Ezt követően született a Nyárfák, a Roueni katedrális, a Parlament, a Szajna reggel vagy a Tavirózsák elnevezésű sorozat. A Saint-Lazare pályaudvarról készült sorozata a mozgás és a technika iránti érdeklődését igazolja.
Közben Monet hosszabb utazásokat is tett. Járt Velencében, amelyről azt állította, túl szép ahhoz, hogy le lehessen festeni. Festményeinek fátyolossága az itt készített alkotásain jelent meg először. Ez összefüggésben állt a jelentkező szürkehályog-betegségével.
1899-ben Londonban készítette azt a festménysorozatot, amelyen a Parlament épülete áll a középpontban. Eltökélte, hogy megfesti azt a ködfátyolt is, amely Londonban mindent körülölel. Munkája során arra a következtetésre jutott, hogy a fényt nem csupán a fehér színnel lehet megjeleníteni. Különböző színű festékfoltokat kell a vászonra felvinni, amelyek bizonyos távolságból fényességet kölcsönöznek a képnek. Ez lett az impresszionizmus egyik fontos alapelve.
Monet-t a fény és a természet megörökítése izgatta leginkább, és arra törekedett, hogy házát teljesen beolvassza a természetbe. Növényekkel futtatta be a falait, a tavirózsákkal teli tavacskán átívelő híd lehetővé tette számára, hogy a fény hatására változtassa nézőpontját. Kinn festett, a műteremben csak a finomításokat végezte. Látásproblémái egyre komolyodtak, egy idő után már nem tudta jól megkülönböztetni a színeket, ecsetkezelése is egyre elmosódottabbá vált.
Csodás otthona a második világháborúban komoly károkat szenvedett, művei is megrongálódtak. A háború után szponzorok segítségével és Gerald van der Kemp restaurátor felügyeletével helyreállították Monet egykori otthonát.
Nem egy hagyományos értelemben vett tárlatról van szó, nincsenek eredeti festmények a falakon. Audiovizuális élmények segítségével fedezhetjük fel Monet művészetét. Olykor alkotásainak figurái meg is elevenednek.
A Bok Csarnok első terme Monet pályafutásának kezdetét idézi meg, a második a Giverny-időszakra, a festő életének második, termékeny felére fókuszál. Ebben az észak-franciaországi faluban születtek igazán jeles alkotásai. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy Monet szobájának hiteles másolatát is láthatjuk. A leglátványosabb terem azonban az, ahol a giverny-i kert elevenedik meg a halastóval, a színes virágokkal és a japán hidakkal. Az utolsó, legtekintélyesebb teremben azután körkörösen zajlik a vetítés, amelybe bármikor beléphetünk, és ahol a művész legfontosabb alkotásai kelnek életre.
