Ünnepségsorozattal emlékeznek Egressy Bénire Révkomáromban
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin) 1814. április 21-én Sajókazincon született egy református lelkipásztor fiaként. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, majd tanítóként dolgozott. Később fivére, Egressy Gábor példája nyomán vándorszínésznek állt. 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, közben tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énektudását csiszolja. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, ahol karénekesként tevékenykedett. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, számos népies műdalt alkotott, s ő volt Petőfi Sándor több versének, például a Nemzeti dalnak az első megzenésítője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta, és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.
Egressy részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. Komoly lábsérülése ellenére – követve zászlóalját – Komáromba ment, ahol a hadsereg zenekari igazgatójává vált. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között, akkor komponálta Klapka György tiszteletére a Klapka-induló zenéjét, amelyhez szöveget később Thaly Kálmán írt. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult, s visszatért a Nemzeti Színház színpadára. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851. július 17-én, harminchét évesen halt meg Pesten.
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (JKME) ünnepségsorozattal emlékezik a zeneszerzőre. A révkomáromi bicentenáriumi megemlékezés-sorozata április 24-én Egressy Béni Ister áruház falán található emléktáblájánál kezdődött. Az 1945-ben megszűnt, majd 2000-ben Szénássy Zoltán, a JKME örökös tiszteletbeli elnöke kezdeményezésére újraszerveződő Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület egyik első tetteként 2001-ben emléktáblát állított Egressy Béninek annak a hajdani háznak a falán, ahol a magyar zeneszerző komáromi tartózkodása idején lakott.
A csütörtök délutáni megemlékezésen Nagy Ferenc versmondó elszavalta a Szózatot, majd a közeli Víz utcai óvoda négy növendéke kedveskedett rövid műsorral a jelenlevőknek. Keszegh Margit, az egyesület elnöke beszédében főként Egressy komáromi kötődéséről szólt. Hangsúlyozta: Egressy Béni rövid élete alatt gazdag tevékenységet folytatott, maradandót alkotott. Végül az emlékezők közösen elénekelték a Szózatot.
A megemlékezést követően Keszegh Margit portálunknak elmondta: az Egressy-jubileum megünneplése május 23-án 17.30 órától nagyszabású emlékműsorral zárul a Kultúrpalotában. „Még pontosítjuk a tervezett emlékműsor részleteit, amely során a Stirber Lajos által vezényelt Gaudium kórus Egressy-műveket, a Művészeti Alapiskola növendékei és/vagy pedagógusai operaáriákat adnának majd elő. Farkas Adrianna gimnáziumi tanárnő pedig a tanítványaival szólna a jubiláns életútjáról. Azt még nem döntöttük el, hogy ki mondja az ünnepi beszédet“ – magyarázta.
Keszegh Margit hozzáfűzte: indítványozták a városi képviselőtestületnél, hogy a városi művelődési központ vegye fel Egressy Béni nevét. „Ez ügyben májusban születhet döntés. Mivel úgy tűnik, hogy a városatyák tetszését elnyerte az ötletünk, bízunk a pozitív határozatban“ – mondta.
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület május 23-án szeretné felavatni a VMK előtt a majdani Egressy-mellszobor táblával ellátott alapkövét. A szobor – melynek felállítását Szénássy Zoltán kezdeményezte röviddel a halála előtt – megalkotója Nagy János szobrászművész lesz, ha sikerül megszerezni a szükséges anyagiakat. „Sajnos a két évig folyó, immár lezáruló közadakozásból csak ezer euró körüli összeg gyűlt össze, ezért a szobor elkészítéséhez más módon próbálunk pénzt szerezni. Egressy munkásságának a jelentőségét bizonyítja az is, hogy a jubileum alkalmából tiszteletére Magyarországon pénzérmét adtak ki, a szülővárosában, Kazincbarcikán pedig ugyancsak tartanak emlékműsorokat. Bár a révkomáromi szobrot most még nem tudjuk felavatni, de semmiképp sem mondunk le tervünk megvalósításáról“ – hangsúlyozta az egyesület elnöke.
