Új kiállítás: Komárom az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején
Vívjatok, s ha kell, halni is tudjatok! - Komárom az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején címmel, a Nyitrai Megyei Önkormányzat támogatásával, az intézmény Zichy-palotabeli részlegén nyílt meg a Duna Menti Múzeum új kiállítása.
A tartalmas és látványos tárlaton javarészt az észak-komáromi múzeumi gyűjtemény ereklyéi, dokumentumai és fotói szemrevételezhetők, ám az anyagot az érsekújvári Thain János Múzeumtól, a dél-komáromi Klapka György Múzeumtól, valamint a túlparti 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Közhasznú Egyesülettől, illetve a budapesti Hadtörténeti Intézettől és Múzeumtól kölcsönkapott tárgyak is gazdagítják.
A Vanya Péter múzeumi történész és kurátor irányításával rendezett kiállításon egyebek mellett ez is olvasható: „A XIX. század első felében Komárom a korabeli Magyarország legjelentősebb települései közé tartozott. Virágzó kézműves- és kereskedőváros, illetve az ország gabona- és fakereskedelmének központja volt. Jelentőségét növelte a hatalmas kiterjedésű erődrendszere, amely 1848-ban Magyarország legnagyobb katonai központjának számított. 1848 tavaszán a komáromi polgárok többsége lelkesen támogatta a pesti forradalom célkitűzéseit. A város március 19-i közgyűlése nyíltan állást foglalt a forradalom vezetői mellett, a Városházára pedig kitűzték a nemzeti zászlót. Az április elején megalakult nemzetőrség és a nyáron megszervezett honvédség soraiba is nagy számban lépett be a város és a vármegye férfi lakossága. Komárom a szabadságharc egész ideje alatt a magyar honvédsereg egyik legfőbb támasza volt“.
Mivel Komáromban az első rendszeres megjelenésű hírlapot, a Mack József tüzér őrnagy által alapított Komáromi Értesítőt éppen az 1849. évi ostrom idején adták ki, annak bemutatása is e tárlat részét képezi. Az A4-es formátumú napilap első száma 1849. január 9-én a Szigler-testvérek nyomdájából jött ki. Fő célja a komáromi lakosok és a várvédő katonák lelkesítése volt. Majd július 11-én látott napvilágot az ugyancsak A4-es formátumú napilap, a Komáromi Lapok első száma, amelyet Freibeisz István szerkesztett. Annak utolsó korabeli számát 1849. október 1-én vehette kezébe az olvasó, s azt követően a Duna-parti város több mint 30 évig rendszeresen megjelenő újság nélkül maradt.
A kiállításon további érdekességnek számít az egykori komáromi bankó bemutatása. Annak kapcsán tudvalevő, hogy a külvilágtól elzárt, ostromlott Komáromban 1849 januárjában pénzhiány lépett fel. A pénzváltási nehézségek miatt megbénult a kereskedelem, s akadozott a katonák zsoldjának kifizetése is. A helyzetet úgy orvosolták, hogy a városvezetés 1849. április 6-tól 1, 2 és 8 krajcár értékű szükségpénzt bocsátott ki, a 2. ostrom idején pedig 5 és 10 krajcáros címletekben nyomtatott ilyen pénzt. Az erőd kapitulációja után, ellentétben a magyar kormány által kibocsátott ún. Kossuth-bankóval, a komáromi szükségpénzt, bár csak féláron, de beváltotta az osztrák hadsereg.
Érdemes végigolvasni a magyar forradalom és szabadságharc legjelentősebb, főként komáromi vonatkozású eseményeire vonatkozó leírásokat is. Külön figyelmet érdemel a dicső Tavaszi Hadjárat ecsetelése, amiből egyebek mellett kiderül: „1849. április 26-án, a Tavaszi Hadjárat mintegy lezárásaként a Görgei vezette magyar sereg az 1. komáromi csatában legyőzte az osztrákokat, s ezzel szétzúzta a Komárom körüli ostromgyűrűt“.
A jeles eseményt, amely tiszteletére minden évben április 26-án kezdődnek a Duna mindkét partján zajló Komáromi Napok, a tárlaton bemutatott több „mesélő“ litográfia egyike is megörökíti.
Mi minden szemrevételezhető még „forradalmi időutazásunk” során? A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány látványosság: a komáromi nemzetőrség tagjainak 1848 júniusából származó névsora, két korabeli magyar honvédtiszti egyenruha reprodukciója, egy tábori ágyú modellje hajdani ágyúgolyókkal, komáromi megyei nemzetőr csákó és a pesti polgárőrség lovas osztályának tiszti sisakja. Elolvashatjuk a Nemzeti dalt és a 12 pontot, valamint Táncsics Mihály A kiszabadított polgárnak börtönben írt éneke című művét is.
Látható a komáromi várvédők számára 1849. október 1-én kiadott menlevél, Komárom 1849-beli hadi térképe, a magyar honvédgyalogosok felszerelése, továbbá az akkori gyalogság és lovasság fegyverzete, illetve honvéddobja s nem utolsó sorban Klapka György Emlékeimből című kötete. A korabeli hangulatot a litográfiákon (pl.: Bellony László: A 13 aradi vértanú, illetve a komáromi vár átadásáról ismeretlen szerző által készített mű) kívül XIX. és XX. században készített festmények is segítik felidézni. Azok közül megemlítendő Révész Imre Petőfi a táborban címmel 1900 körül készített olajnyomata.
Míg nyaranta valószínűleg sok turista érdeklődésére tarthat számon a 170 évvel ezelőtti történelmi eseményeket felidéző kiállítási anyag, Csütörtöky József múzeumigazgató portálunknak elmondta: a tanév kezdetén, illetve az október hatodikai gyászos történések kapcsán egy-egy rendhagyó történelemóra keretében szívesen látnák a diákcsoportokat is a „Zichyben”. Bár eredetileg október 12-ig akarták nyitva tartani a kiállítást, vélhetően október végéig meghosszabbítják a nyitva tartást.
