Tudományos üléssel emlékeznek Györffy Istvánra
KARCAG. "A nemzeti művelődés megújulása" mottóval tudományos emléküléssel és kiállítással tisztelegnek Györffy István néprajztudós előtt születésének 130. évfordulója alkalmából március 7-én szülőhelyén Karcagon.
A városházán tartandó rendezvényt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület hívta életre több társrendezővel, így a karcagi önkormányzattal és a helyi múzeummal közösen.
Az emlékülésen felidézik az 1884-ben született jeles tudós munkásságát, kapcsolatrendszerét, a népi tehetségmentés érdekébe végzett tevékenységét. Előadások hangzanak el a Nagykunság változatos térszíni formakincseiről, az alföldi mezővárosok archaikus sajátosságairól, az Alföld közepén használt pásztoreszközökről, valamint a Jászkunságban folytatott népviselet-kutatás eredményeiről.
Györffy István szellemiségét őrizve szó esik majd a térképek kutatást segítő szerepéről, a tudós Fekete-Körös völgyi gyűjtésének hozadékáról, valamint a török kultúra Györffy nyomában járó magyar kutatóiról.
Az emlékülés napján és helyszínén a néprajztudós életét bemutató kiállítás nyílik, amelyet április 30-ig Kunhegyesen, Kisújszálláson és Túrkevén is láthat a közönség. Ugyancsak Túrkevén április 13-án kun hímzésekből nyílik tárlat.
Györffy István volt a budapesti egyetemen a magyar néprajz első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel. A népviselet és népművészet körében végzett kutatásai alapján kiváló monográfiákat írt. Nevét Karcagon múzeum és iskola, Budapesten pedig utca viseli.
Az emlékülésen felidézik az 1884-ben született jeles tudós munkásságát, kapcsolatrendszerét, a népi tehetségmentés érdekébe végzett tevékenységét. Előadások hangzanak el a Nagykunság változatos térszíni formakincseiről, az alföldi mezővárosok archaikus sajátosságairól, az Alföld közepén használt pásztoreszközökről, valamint a Jászkunságban folytatott népviselet-kutatás eredményeiről.
Györffy István szellemiségét őrizve szó esik majd a térképek kutatást segítő szerepéről, a tudós Fekete-Körös völgyi gyűjtésének hozadékáról, valamint a török kultúra Györffy nyomában járó magyar kutatóiról.
Az emlékülés napján és helyszínén a néprajztudós életét bemutató kiállítás nyílik, amelyet április 30-ig Kunhegyesen, Kisújszálláson és Túrkevén is láthat a közönség. Ugyancsak Túrkevén április 13-án kun hímzésekből nyílik tárlat.
Györffy István volt a budapesti egyetemen a magyar néprajz első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel. A népviselet és népművészet körében végzett kutatásai alapján kiváló monográfiákat írt. Nevét Karcagon múzeum és iskola, Budapesten pedig utca viseli.
Forrás
MTI
