Több mint 400 delfin vetődött partra Új-Zélandon, többségük elpusztult

A Globicephalák nemébe tartozó delfinekre pénteken bukkantak rá a Déli-sziget északi csúcsán, Farewell Spitnél, ahol korábban többször is partra vetődtek tengeri emlősök, ezért úgy tartják, ezen a terület sajátosságai megzavarják az állatok navigációját.

A környezetvédelmi minisztérium egy dolgozója vette észre csütörtök éjjel a szerencsétlenül járt emlősöket, ám a hatóság úgy döntött, éjszaka nem kezdik el a mentést, nehogy az önkéntesek megsérüljenek. A helyi lapok szerint a dagállyal néhány delfint visszajuttattak már a vízbe, ám ahogy a tenger apadni kezdett, ezek újra szárazra kerültek.   

Állatvédő szakemberek és önkéntesek most azt tervezik, hogy a pénteki dagállyal az életben maradt delfineknek legalább egy részét visszajuttatják a vízbe. Ha nem sikerül, új akciót szerveznek a szombati dagály idejére.   

A Project Jonah önkéntes mentőcsapat elmondta, hogy 416 delfin sodródott a szárazföldre, 75 százalékuk már nem élt, amikor felfedezték őket. A környezetvédelmi minisztérium 250-300-ra teszi a kimúlt állatok számát.   

Andrew Lamason szóvivő a Radio New Zealandnek elmondta, vizes vásznakkal borították be a túlélő delfineket, ám az elpusztult állatok nagy száma arra utal, hogy valószínűleg az életben maradt állatok sincsenek túl jó egészségi állapotban.   

A hatóság hozzáértő és jó erőben lévő önkénteseket kér, hogy utazzanak a helyszínre segíteni a mentést.   

Új-Zélandon rendkívül sok állat vetődik partra. A pénteki esemény volt a harmadik legnagyobb az ország történetében, a legtöbb, mintegy 1000 delfin 1918-ban sodródott partra a Chatham-szigeteken, 1985-ben nagyjából 450 tengeri emlős tévedt Auckland környékén a szárazföldre.   

Többféleképpen magyarázzák, miért kergetik magukat veszélybe a delfinek a partra sodródással, egyes vélemények szerint a zsákmányt űzve jutnak túl közel a szárazföldhöz, mások úgy vélik, a csoport egy beteg tagját próbálják megvédeni, közben tévednek el.   

Farewell Spitet delfincsapdának is nevezik, mivel sekély vizű, hosszan a tengerbe nyúló partvonala valószínűleg megzavarja az állatok navigációját: ha a közelébe kerültek, nehezen tudnak eltávolodni onnan.