Több mint 24 ezren látták a Seuso-kincset Kecskeméten
A kiállítássorozat dél-alföldi állomásán január 30. és február 18. között 24 ezer 58 érdeklődő nézte meg a késő római ötvösművészet legjelentősebb ismert leletegyüttesét - olvasható a közleményben.
A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén már az első héten köszönthették a tízezredik látogatót.
A csaknem három hétig tartó vándorkiállításon a látogatószám a hétvégi napokon elérte az ezernégyszáz főt is, így az intézmény a második hétvégétől már hosszított nyitva tartással várta az érdeklődőket.
A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa - feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve - a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű használt ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.
A leletegyüttest az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét 2017 nyarán szerezte vissza.
A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Kecskemét után Miskolcon, Nyíregyházán, majd 2018 nyarától Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz látható.
