Titokzatos lények szállták meg a komáromi Kultúrpalotát - KÉPEKKEL
Különböző méretű, furcsa polipok, medúzák, madarak, kétfejű teremtmények várják a Duna Menti Múzeum főépületének földszintjén megnyílt Spatium aperta/clausa – Nyitott és zárt tér című kiállítás látogatóit.
A komáromi születésű, jelenleg a Dunaszerdahelyi járásban élő és a gútai Magán Szakközépiskolában oktató
Aradský Richárd szobrászművész javarészt az Észak-Amerikából származó, tájainkon nem őshonos ecetfából „bontotta ki“ a bennük lakozó szerzeteket.
Az invazív növények e szokatlan inváziója azonban csöppet sem veszélyes a szemlélődőkre, sőt, a lényecskék akár régi ismerősök érzetét is kelthetik, hiszen egy-egy korábbi Duna menti túránk során a csallóközi árterek buja növényzetébe rejtőzve leselkedtek ránk. Főleg az esti csendben és félhomályban a mi fantáziánkat is többször megmozgathatták, s talán kissé ijesztőnek is tűntek.
A művész a gazdasági szempontból haszontalannak tartott fatömbökből, ágakból, botokból az elmúlt másfél évben keltette életre az állatszerű teremtményeit, mintegy hangsúlyozva: minden természetes anyagnak helye és szerepe lehet a Földön.
A természetszeretete ékes bizonyítékaként az alkotómunkája során kötőanyagként semmiféle vegyszert, műanyagot nem használt, azok helyett a sajátkezű fúrások, fonások, szorítások híve.
Ekképp ha azokat huzamosabb ideig kinn hagyná a természetben, teljes mértékben, nyom nélkül lebomlanának. A meghámozott faanyag mutatós szerkezetét időnként tovább csiszolgatta, mintákkal díszítette.
mely markánsan beleszól az alkotó és alkotásai történetébe. A művek egy része ugyanis már ki volt állítva Ferdics Béla szobraival együtt a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában, csak éppen a közönség azokat nem láthatta élőben, csupán virtuálisan“ – hangzott el Gyenes Gábor képzőművész megnyitó beszédében.
Organikus szobrokat látunk, melyek a természetművészet elvei alapján készültek: természetes anyagokból, egyszerű technikákkal, a természetben fellelhető témák, tárgyak finom, érzékeny változtatásával, rásegítésével... A spektrális színes megvilágítás hasonlóan kettős jelentésű: egszerre viszi el a szobrok élményét az urbánus, neonszín világba, ugyanakkor a tengeri élőlények-medúzák koloritjával is rokonítható a hatás“ – hangzott el Gyenes Gábor képzőművész megnyitó beszédében.
Csekei Tímea művészettörténész a mustránk során azt a rövidfilmet is levetítette, amely felidézte, hogy a szobrokat korábban az ártéri életterükben, nyílt térben, a vajkai In Situ képzőművészeti szimpóziumon tették közszemlére. Arról pár falakon elhelyezett fotó is árulkodik. Hozzátette:
a művek múzeumi elhelyezése, sejtelmes megvilágítása a pandémia és azzal párosuló megannyi gond által kiváltott, jelenlegi közhangulatra is utal.
Azt sem titkolta, hogy ez a belső térbe költöztetett, természetet bemutató tárlatanyag az egyik nagy kedvence, mivel sajátos módon emeli művészetté a vadregényes táj egyes elemeit.
