Titkolják a félelmetes H5N1 vírus összetevőit
WISCONSIN. Az Egyesült Államok kormánya által támogatott két kutatócsoport beleegyezett abba, hogy a laboratóriumban létrehozott mutáns H5N1-vírus előállításának részleteit nem tárja a nyilvánosság elé.
Az érintett két csoport, a hollandiai Erasmus Egyetem Orvosi Központ és az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem egy-egy kutatócsoportja közleményben fejtette ki álláspontját. Az amerikai kormány biológiai biztonságért felelő tudományos tanácsadó testülete(NSABB) arra kért két vezető tudományos lapot is – az amerikai Science és a brit Nature magazinokat –, hogy mellőzzék a részletek közlését a laboratóriumban létrehozott mutáns madárinfluenza-vírusról, hogy ártó szándékkal ne tudják azt előállítani azt.
„Nem volt könnyű döntés" – nyilatkozta a kérésről Anthony Fauci, a kutatásokat megrendelő amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) fertőző betegségekért felelős vezetője.
A madárinfluenza vírusa először 1997-ben fertőzött meg embert, azóta nagyjából hatszáz esetet ismerünk. A H5N1 vírus különlegesen romboló hatású emberekben, mert széleskörű szervkárosodást okoz, a fertőzöttek 60 százaléka meghal. A madárinfluenza-vírus eddig ismert törzsei embert csak a szárnyasokkal való együttélés során fertőznek meg, emberről emberre pedig ezek a törzsek nem terjedtek.
Az aggodalmat az okozza, hogy az influenzavírusok gyakori mutációja miatt olyan törzs is kialakulhat, amely könnyen terjed az emberek között is. A NIH az ennek hátterében álló genetikai változásokat vizsgálta. A vadászgörénnyel mint emlős influenzamodellel végzett kísérletek mindkét megbízott laboratóriumban azt a meglepő eredményt hozták, hogy a génmérnökséggel létrehozott új vírus könnyedén terjedt az állatok között.
A két kutatási projektről nem hoznak nyilvánosságra több információt addig, amíg a folyóiratok nem döntenek arról, hogy mit tesznek közzé belőlük.
„Nem volt könnyű döntés" – nyilatkozta a kérésről Anthony Fauci, a kutatásokat megrendelő amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) fertőző betegségekért felelős vezetője.
A madárinfluenza vírusa először 1997-ben fertőzött meg embert, azóta nagyjából hatszáz esetet ismerünk. A H5N1 vírus különlegesen romboló hatású emberekben, mert széleskörű szervkárosodást okoz, a fertőzöttek 60 százaléka meghal. A madárinfluenza-vírus eddig ismert törzsei embert csak a szárnyasokkal való együttélés során fertőznek meg, emberről emberre pedig ezek a törzsek nem terjedtek.
Az aggodalmat az okozza, hogy az influenzavírusok gyakori mutációja miatt olyan törzs is kialakulhat, amely könnyen terjed az emberek között is. A NIH az ennek hátterében álló genetikai változásokat vizsgálta. A vadászgörénnyel mint emlős influenzamodellel végzett kísérletek mindkét megbízott laboratóriumban azt a meglepő eredményt hozták, hogy a génmérnökséggel létrehozott új vírus könnyedén terjedt az állatok között.
A két kutatási projektről nem hoznak nyilvánosságra több információt addig, amíg a folyóiratok nem döntenek arról, hogy mit tesznek közzé belőlük.
Forrás
MTI
