Téli napfordulós ünnepet tartottak Egyházasbáston
A szobrot Berta Attila tervezte. A két és fél méter magas alkotás Erdélyben készült, Kövér Gyurka fafaragó munkája.
Sonkolyné Mede Csilla, Egyházasbást polgármestere rámutatott: a szocializmusban, illetve az azt követő években sem foglalkoztak az identitás kérdésével, ennek ellenére a medvesaljai nép tartja a magyarságát, a gyerekek itt még magyar iskolába járnak. „Igaz, Petőfi Sándornak van szobra Vecseklőn, mert ugye járt ott, de valójában a környéken szobrokkal nem találkoztam még, kivéve a Baranta-völgyet. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a magyarságról, az összetartozásról, az identitásról egy szobor alakjában is meg tudjunk emlékezni” – fejtette ki.
Pucskó Zsolt Ákos hagyományőrző szerint Attila mindannyiunk számára meghatározó egyéniség, királyunk volt, akiről nagyon keveset tudunk, s azt is sokszor torzítva adta át nekünk a történelemtudomány. „Én magam is megragadok minden alkalmat arra, hogy segítsem a magyarokat, a kultúrát, a hagyományőrzést, segítsem a felvidéki magyarokat is abban, hogy az új élet reményében – így karácsonykor is – helyes útmutatással, helyes ősök által meghagyott törvényekkel tudják élni az életüket” – fogalmazott. „Akkor biztos jobban fognak tudni boldogulni, boldogabbak lesznek, egészségesebbé válnak, jobban el tudják fogadni azt a helyzetet, amibe kerültünk, és hihetünk, mert tudhatjuk azt, hogy újra egyek lehetünk őseink által” – tette hozzá.
Az ünnepségen Pap Gábor Magyar Örökség-díjas művészettörténész tartott előadást Attila királyról.
„A legmagasabb szintű tette az kegyelem gyakorlása volt. Amit az ember úgy általában keresztényi erénynek, sőt a keresztény erények legmagasabbjának szokott értelmezni, azt ő maga – bár mai tudásunk szerint nem volt legalábbis a tételes kereszténységnek a híve – is gyakorolta. Róma a lábai előtt hevert, s minden előtte lévő és utána érkező hódító, aki ebbe a helyzetbe került – ezekből elég szép számmal ismerünk – feldúlta Rómát, felégette, legyilkolta lakosságát, kirabolta, de Attila nem ezt tette. Ezt a mai napig nem érti a történettudomány, magyarázzák így vagy úgy. Ugyanis ez nem a történettudomány szintjén hanem lelki szinten érthető meg. Ismerni kell hozzá a szkíta harcmodort és annak az ősét, tulajdonképpen egy mondai testvérpárnak a harctípusát, ami teljesen idegen attól, ahogyan ma felfogják a harcot. Ennek az a lényege, hogy én a másikkal – aki most legyen mondjuk Hunor számára Magyar, Magyar számára Hunor – nem azért küzdök, hogy őt megalázzam vagy éppen megöljem, hanem azért, hogy a benne eddig szunnyadt értékeket felszínre hozzam. Az mondhatja magát győztesnek, aki a másikat maga fölé tudta emelni. Ez két-két embernél is így van, de hogyha egy nép is gyakorolni tudja ezt, és Attila nem a maga nevében, hanem a népe nevében döntött így, az azt jelenti, hogy ez a nép magas szintre jutott. Ugyanis semmiféle lázongásnak nincs híre, ami azt jelenti, hogy a nép tudta, hogy ez a kegyelem gyakorlása, a legmagasabb szintű hun erény” – magyarázta Pap Gábor.
A szervezők a rendezvény egész ideje alatt az időjáráshoz illő forró italokkal és harapnivalóval készültek a vendégek számára.
