Szimpóziummal és kiállítással zárult a Jókai Mór Emlékév Révkomáromban

A házigazdák nevében Kustyán Ilona nyugalmazott gimnáziumi tanár üdvözölte a jelenlevőket, köztük Jókai Mór (1825. II. 18 – 1904.V. 5.) leszármazottai közül Károly fivérének az ükunokáját, ifj. Jókay Károlyt - a Jókay Család Alapítvány képviselőjét, aki személyesen is munkálkodott a szimpózium sikere érdekében, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársait, a Turi Bálint alpolgármester által vezetett dél-komáromi vendégeket, Jarábik Gabriellát – a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatóját, Stubendek Lászlót és Keszegh Bélát, Révkomárom polgármesterét és helyettesét, illetve a Szénássy-család s a helyi kulturális és oktatási intézmények, szervezetek képviselőit. A tanárnő némi múltidézés után ismertette a szimpózium részleteit.

Dr. Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (JKME) elnöke, Csütörtöky József múzeumigazgató és Stubendek László polgármester bevezető gondolatai után a helyi városatyák a Városháza épületében meglelt Jókai-szobrocskával ajándékozták meg a JKME-t. Ezt követően a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) öt munkatársa a Jókai-kutatások legújabb szakmai eredményeiről tartott előadásokat.

Elsőként E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója Jókairól, a műgyűjtőről beszélt – diafilmen bemutatva a többi között az író könyvritkaság-, műtárgy-, fafaragvány- és csigagyűjteményét. Azután a PIM tudományos főmunkatársa, dr. Kalla Zsuzsa Az arany ember című regény „modernsége" – Megjeleníthető-e egy regény? című értekezése hangzott el. A szakember hangsúlyozta: Jókai e művének ábrázolásmódja jelentős mértékben különbözött az addig megszokott ábrázolásmódoktól, s a később képregényként és filmként is közkedveltté vált regény olyan rázós, addig szokatlan témákkal is előrukkolt, mint az öngyilkosság és az élettársi kapcsolatban folytatott gyermeknevelés...

Dr. Kovács Ida, a PIM művészeti és relikviatárának főosztályvezetője a Jókai révkomáromi tulipános ládájával kapcsolatos kutatások eredményeit most első alkalommal ismertette a nagyközönséggel. A 120 x 80 x 70 centiméteres mutatós díszládát szülővárosa 1882-ben Molnár Ferenc helyi műasztalossal készíttette az írónak – Komárom örökös díszpolgárának, akinek e ládában küldték el az előző évben szülőházánál tartott emléktábla-avatással kapcsolatos koszorúkat, fényképeket, okiratokat. A Jókai-relikviát jelenleg a PIM-ben őrzik, s az odalátogatók azt megtekinthetik.

Nyíri Péter, a PIM égisze alatt működő széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának munkatársa a vallás és az erkölcs szerepét és jelentőségét vizsgálta Jókai Mór regényeiben, s ezen kutatási eredményeit ecsetelte. Parragi Márta, a PIM főmuzeológusa A kertből vers lett... című előadásában, Jókai svábhegyi kertje apropóján arra a kérdésre kereste a választ, hogy a látványcivilizáció korában, azaz napjainkban érdemes-e 19. századi írókat olvasni.

A tartalmas előadásokat követően az egyesület élén tíz éve álló elnök, dr. Keszegh Margit az 1911-ben megalakult, majd 1945 után beszüntetett, s az 1989-es rendszerváltás után, 2 000-ben újraindított Jókai Egyesület utóbbi 15 évben végzett sokrétű tevékenységéről számolt be. Az egyesület megalakulása után két évvel, 1913-ban közadakozásból építtette a mai Duna Menti Múzeum Nádor utcai épületét, a Kultúrpalotát. Jókai Mór Kultúrpalota előtti szobrát, Berecz Gyula komáromi képzőművész alkotását pedig 1937-ben az egyesület ugyancsak közadakozásból állíttatta fel. A JKME a szimpóziumon elhangzott előadásokat teljes terjedelmükben a Duna Menti Múzeummal közösen könyvben szeretné megjelentetni, amelyben majd helyet kap a 15 évnyi egyesületi munkáról szóló beszámoló is.

A Jókai Egyesület örökös tiszteletbeli elnökéről és újjáalapításának kezdeményezőjéről, illetve áldásos munkásságáról dr. Szénássy Zoltánról meg nem élt 90. születésnapja alkalmából a JKME felkérésére lánya, Molinek Viola emlékezett meg. A gimnáziumi tanár-helytörténész-író Szénássy Zoltán az egyesület újjáalapítását azzal indokolta, hogy „Komárom város örök büszkesége – Jókai Mór neve és szellemi hagyatéka soha ki nem hunyó fénnyel világítson az elkövetkező évtizedekben és századokban is".

A Jókai-szimpózium végén a Kultúrpalota emeletén nyílt meg az ott személyesen megjelenő Porpáczy Zoltán ifjú budapesti tervezőgrafikus 30 plakátból álló kiállítása, amely egyedi módon, újfajta megközelítésben mutatja be az íróhoz kötődő gondolatokat, pillanatokat. A 2016 február végéig megtekinthető tárlat alapjául szolgált a Facebook közösségi oldalon megtalálható ún. Napi Jókai-képanyag, amely a „plakátnyelvvel“, azaz modern köntösbe bújtatva hozza közelebb Jókai Mórt és az immár klasszikusnak számító műveit a XXI.században élő emberekhez.

A JKME az idei Jókai-évfordulóról a keddi zárórendezvénnyel együtt két nagyszabású és több kisebb rendezvénnyel emlékezett meg Révkomáromban. Február 21-én immár 9. alkalommal adta át a Jókai-díjat a Kultúrpalotában. A kiegyezés és a századforduló kora Jókai írásaiban című pályázat győztese Böjthe Pál kolozsvári állatorvos lett. Augusztus 22-én a Komáromi Nyár 2015 elnevezésű rendezvénysorozat keretében szabadtéri kvízt rendezett a Klapka téren, ahol a gyerekek és a felnőttek játékos formában mérhették fel a városuk jeles szülöttével kapcsolatos ismereteiket.

Az egyesület a Jókai Mór Emlékév keretében kiemelten fontos feladatának tartotta a Jókai Mórhoz, továbbá az író hajdani családjához és regényeihez kötődő emlékhelyek ápolását, népszerűsítését. Annak keretében a városi önkormányzat segítségével rendbehozták a Jókay család révkomáromi református temetőben levő sírhelyét.

Emellett 4-5 perces rövidfilmekből álló sorozat készült a Komáromi Városi Televízió közreműködésével. A filmsorozatban Mácza Mihály múzeumi történész mesél a Jókai személyéhez és munkásságához kötődő komáromi helyszínekről, vonatkozásokról, így az író Király püspök utcában levő szülőházáról, a Határőr utcai későbbi lakhelyéről, az Erzsébet-szigeten felújított Jókai-filagóriáról és a Kultúrpalota előtt álló Jókai-szoborról. A sorozatban Fazekas László református püspök beszél a Jókay család sírkertjéről és a református templomban található családi padról. Kustyán Ilona az író életútját ecseteli, s Keszegh Margit is új ismeretekkel szolgál a nézőknek. A rövidfilmeket DVD formájában eljuttatják a rév- és dél-komáromi iskolákba, s azok a világhálón is megtekinthetők lesznek. A filmek felhasználásával QR kódok elhelyezését is tervezik, amelyek okostelefonon át az egyes helyszíneken és szórólapokon is elérhetővé teszik az összeállításokat.

Keszegh Margit felhívta az érdeklődők figyelmét arra is, hogy a 2006-ban alapított, tehát 10 éves jubileumához közeledő Jókai-díj idei pályázatához még október végéig várják az alkotásokat. A keddi szimpóziumon is hangsúlyozta: Jókai emlékének ápolása akárcsak eddig, továbbra is közös ügye minden magyarnak, minden komárominak – éljen a Duna jobb vagy bal partján.