Szent László szobrot avatnak Győrben
GYÕR. Szent László-szobrot avatnak Győrben a Káptalandombon, a bazilika apszisa mögötti téren a lovagkirály június 27-i ünnepén- tudatja a megyeszékhely közgyűlése egy előterjesztésben.
"A szent király koponyacsont-töredékét őrző, legjelesebb egyházi kincseink között számon tartott ereklyéjével, valamint tiszteletének szakrális és világi kulturális hagyományainak ápolásával elválaszthatatlanul kötődik Győrhöz" - emlékeztet az előterjesztés.
Lebó Ferenc két méter magas fehér mészkő talapzaton álló, két és fél méteres bronzszobrát az idén díszpolgári címmel jutalmazott Gasztonyi László helyi vállalkozó családja és cége rendelte meg. A tervezett szobor Szent Lászlót, a szakrális uralkodót ábrázolja, kezében hatalmi jelképként jogart formázó bárddal.
A tájékoztatás szerint a szobor felavatását és felszentelését a Győri Püspökség a június 27-i Szent László-ünnepségek keretében tervezi, melyet követően az adományozó az alkotást térítésmentesen Győr önkormányzatának tulajdonába kívánja átadni.
Az 1077 és 1095 között uralkodott I. László, akit halála után alig egy évszázaddal, 1192-ben avattak szentté - az ország belső rendjét megszilárdította, és szigorú törvényeket hozott. Feljegyezték bátorságát, harciasságát és erős keresztény hitét. Utóbbi egyik következménye, hogy uralkodása idején emelték a szentek sorába I. István király fiát, Imre herceget, valamint Gellért püspököt.
Lebó Ferenc két méter magas fehér mészkő talapzaton álló, két és fél méteres bronzszobrát az idén díszpolgári címmel jutalmazott Gasztonyi László helyi vállalkozó családja és cége rendelte meg. A tervezett szobor Szent Lászlót, a szakrális uralkodót ábrázolja, kezében hatalmi jelképként jogart formázó bárddal.
A tájékoztatás szerint a szobor felavatását és felszentelését a Győri Püspökség a június 27-i Szent László-ünnepségek keretében tervezi, melyet követően az adományozó az alkotást térítésmentesen Győr önkormányzatának tulajdonába kívánja átadni.
Az 1077 és 1095 között uralkodott I. László, akit halála után alig egy évszázaddal, 1192-ben avattak szentté - az ország belső rendjét megszilárdította, és szigorú törvényeket hozott. Feljegyezték bátorságát, harciasságát és erős keresztény hitét. Utóbbi egyik következménye, hogy uralkodása idején emelték a szentek sorába I. István király fiát, Imre herceget, valamint Gellért püspököt.
Forrás
MTI
