Sógor Csaba: a magyarság összetartozásának erősítése kiállításaink egyik fő célja

A Sógor Csaba (RMDSZ) és Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselők védnökségével, a Pro Arte Danubií - Duna Mente Művészetéért polgári társulás és a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás szervezésében, portálunk médiapartnerségével megvalósuló kiállítás pénteki megnyitó ünnepségén értesüléseink szerint a két jeles védnökön és a szervezőkön kívül Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója is jelen lesz.

Bár Sógor Csaba korábban már többször is járt Komáromban, ám a hajdani katonatemplomban immár 15. éve működő Limes Galériában először ez alkalommal teszi majd tiszteletét. A kezdeményezésére elkészített kiállítás pedig a nemzeti építészeti stílusunk történetéből ízelítőt is nyújt a hallgatóságnak. Portálunk először arra volt kíváncsi, hogy a kultúrapártoló RMDSZ-es európai parlamenti képviselő mikor és milyen célból kezdeményezte a mai Magyarország, továbbá Erdély, Felvidék és Vajdaság városainak szecessziós építészetét bemutató kiállítás megrendezését.

„Az előző képviselői mandátumom végén, 2014-ben emlékeztünk meg Lechner Ödön (1845-1914), a szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere halálának centenáriumáról. A jubileum kapcsán merült fel az a gondolat, hogy érdemes lenne bemutatni a magyar szecesszió értékeit. Korábban ugyan már mások rendeztek kiállítást a közép-kelet-európai szecessziós építészetről, de sajnos abban a kiállítási anyagban csupán egyetlen magyarországi épület szerepelt" - mondta Sógor Csaba.

A Magyarországot javarészt negatív színben feltüntető hírek özönében a szecesszió június 7-i világnapja alkalmából valami nagyon szép és egyetemes dolgot akartak felmutatni Brüsszelben. Időközben az is kiderült, hogy már a szlovákok is magukénak vallják a pozsonyi Kéktemplomot, a vajdasági Szabadka zsinagógáját pedig a magyar állam teszi rendbe. "A tárlat olyan magyar épületeket mutat be, amelyek jelenleg hat európai ország területén helyezkednek el, ezek közül az Európai Parlamentben öt országot magyar politikusok is képviselnek. Ezért szimbolikus jelentőségét hangsúlyozva Deli Andor vajdasági, Bocskor Andrea kárpátaljai, Csáky Pál és Nagy József felvidéki, illetve Szájer József magyarországi képviselőtársaimmal közösen nyitottuk meg a kiállítást. Közös értékeink bemutatásával azt is bizonyítani szerettük volna, hogy a külhoni magyarság nem a problémát, hanem a megoldás kulcsát jelenti. A kiállítással össze tudtuk kapcsolni a múltat a jelennel, s egyúttal felhívtuk a figyelmet néhány gyönyörű, ám eléggé elhanyagolt állapotban levő, felújítást és nagyobb figyelmet igénylő magyar, európai és egyetemes építészeti kincsünkre - közös történelmi múltunk épületeire, amelyek megőrzése és további védelme közös feladatunk“ – fejtette ki a képviselő.

A kiállítást a tavaly nyári brüsszeli, európai parlamenti bemutatója óta szintén 2015-ben megtekinthették a vajdasági Szabadka Városházájára, idén januárban pedig a budapesti FUGA Építészeti Központba betérő érdeklődők is. A kiállítás ötletének kezdeményezője a továbbiakban a látványos kiállítási anyag fogadtatásáról is beszámolt portálunknak.

„Mivel a mutatós épületek – például a kecskeméti Cifrapalota, a marosvásárhelyi Városháza, a szabadkai Raichle-palota, a pozsonyi Kéktemplom, azaz Árpád-házi Szent Erzsébet-templom – közül több romos állapota fotókon kevésbé látszik, mint a valóságban, azokat mindenki csodálattal nézte meg az eddigi kiállításokon. Többen jelezték: nem is gondolták volna, hogy ilyen rövid idő (1890-1914) alatt Magyarországon ennyi sok szép épületet tudtak emelni. Ehhez három dolog kellett: elkötelezett művészi vénával megáldott tervezők, boldog békeidők és gazdasági fejlődés. Míg például Brüsszelben inkább magánépületek jelzik a szecessziót, addig Magyarországon főleg középületeket emeltek ebben a stílusban. A budapesti kiállítás megnyitójára hozzávetőleg kétszáz érdeklődő jött el, s a későbbiekben az anyagot jóval többen is látták. Szabadkán ugyancsak nagy érdeklődés övezte, ezért bízunk benne, hogy a komáromi közönség is szeretettel fogadja. A kiállítással a Kárpát-medence-szerte élő magyarok sokaságát rá akartuk ébreszteni arra, hogy nemcsak ugyanolyan közös gondjaink vannak, például a kisebbségvédelem és a nyelvhasználat terén, hanem ugyanolyan értékekkel is rendelkezünk, amelyeket meg kell őriznünk az utókor számára“ – magyarázta Sógor Csaba.

A Limes Galéria sajátos hangulatú barokk hajójában a tablókon és egy épület-maketten kívül különféle térinstallációk is fokozzák majd a művészi élményt.

„Bagyinszki Zoltán nagyméretű fotóin igyekszünk bemutatni az egykori Magyarország területén található szecessziós építészeti remekeink színe-javát. Minden országrésznél van jópár jellegzetes épület, amelyek történetéről, jellemző stílusjegyeiről és a jelenlegi állapotukról részletes leírással is szolgálunk. Például a szabadkai zsinagóga azért lehet érdekes, mert azon az épületen nemcsak a magyar szecesszió jellegzetes jegyeit találjuk meg, hanem a Lechner-tanítványok munkáinak, a többi között Frankfurt, Brüsszel és Bécs építészeti jegyeit is magukon hordozzák. A szabadkai zsinagóga láttán minden éppen aktuális nehézség és gond ellenére is európai polgárnak érezhetjük magunkat. A kiállítás részét képezi a tablókon kívül több térinstalláció és Szögi Tamás épület-makettje is. A kiállítás két szakmai kurátora a felvidéki származású, jelenleg Budapesten tanuló Papp Linda építész és Zámbó Lilla, akik vetítéssel teszik még élménydúsabbá a komáromi megnyitó ünnepséget“ – ecsetelte a várható látványosságokat.

Sógor Csaba a Hírek.sk-nak hangsúlyozta: a magyar szecessziós építészetet bemutató teljes kiállítási anyagot érdeklődés esetén más településeken is szívesen bemutatják, vagy akár kérésre díjmentesen kölcsönadják.

„Például korábban Pozsonyban is bemutattuk az Ázsiában és Afrikában kutató magyarokról összeállított kiállításunkat, amely során felhívtuk a figyelmet a tíz legjelentősebb, az egyetemes kultúrtörténet szempontjából is fontos magyar Ázsia- és Afrika-kutatónkra, felfedezőnkre. Jelenkorunkban, amikor nagyon sokan az egykori gyarmatosítás utóhatásai, így a menekültválság, Afrika és Ázsia gazdasági problémái stb. miatt szenvednek, mi nem csupán emléket állítottunk Vámbéry Árminnnak, Stein Aurélnak, Kőrösi Csoma Sándornak, Almásy Lászlónak és másoknak, hanem igyekeztünk azt is elmondani, hogy ezek a tudósok őszinte felfedező szándékkal utaztak el a világ sok-sok érdekes tájára. A téma kapcsán beszélhettünk mindarról, ami napjainkban Európában zajlik. Érdekességképp megemlítem, hogy ezt a kiállítást Monozlai Flóra készítette, aki szintén felvidéki származású. Nem tagadva: sok minden Európa évszázadok során felhalmozott és rendezetlen számláinak, például a gyarmatbirodalmak és a rabszolgaság létének, a természeti kincsek felelőtlen kizsákmányolásának az eredménye. Nem utolsósorban pedig minden kiállításunkkal a magyarság összetartozása érzésének erősítése is a célunk, valamint a felelősségtudatunk elmélyítése, hiszen nekünk magyaroknak helyünk és feladatunk van Európában, a többi között az eleink által ránk hagyott szellemi örökséget is meg kell őriznünk“ – fejtette ki.

Sógor Csaba végül arról kérdeztük, hogy április 10-e után hová vándorol az ismertetett kiállítási anyag.

„Még nem döntöttünk a folytatásról. Meglátjuk, hogy a tavasz folyamán még hová hívják-várják. Valószínűleg előbb-utóbb majd a székelyföldi Csíkszeredába is eljut. Érdeklődés esetén egy megfelelő pozsonyi kiállítóterembe is szívesen kölcsönadnánk. Ugyanúgy, ahogy igény esetén a többi kiállítási anyagunkat is. Van például egy Bartók Béla munkásságát bemutató tárlatunk, amely most Temesvárról Nagyszentmiklósra, majd a budapesti Magyarok Házába utazik. Aztán a 14. Dalai Láma 80. születésnapjára, Tibet autonómiája kapcsán tavaly készült el egy anyagunk, amely többek között a székelyföldi autonómiatörekvések miatt fontos téma számunkra. Tulajdonképpen kiállításaink célja is hasonló, mint a nemzeti és európai parlamentben munkálkodó képviselőké. Az emberekre annak érdekében próbálunk hatni, hogy végre ráébredjenek: az autonómia és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nem valamiféle ördögtől származó, veszélyes dolog, s nem is csak emberjogi kérdés, hanem olyan intézkedés, amely egy-egy térség fejlődését, politikai és gazdasági stabilitását is szolgálhatja“ – zárta tájékoztatását Sógor Csaba, erdélyi EP-képviselő.