Sissi királynő ruhái Királyhelmecen

Az alkotót egy a gödöllői kastélyban tett látogatás indította el azon az úton, hogy az egykor oly népszerű királynő ruháinak rekonstruálásába fogjon.

Czédly - aki eredetileg ruhatervező-textilvegyész - 2004 óta foglalkozik a magyar királynék ruháinak újraálmodásával, ezen belül megszállottan kutatja Sissi ruháinak történetét, s eddig 14 öltözékét sikerült újraalkotnia. Legnagyobb álma a koronázási ruha valósághű másolatának elkészítése volt. Ezt a ruhát a királyné 1867. június 8-án viselte a Mátyás templomban.

Czédly 2007-ben ugyan elkészítette a ruhát, ám a kutatómunkát tovább folytatta. Azt érezte, hogy rossz úton jár, amikor az adott díszruhát tekinti koronázási ruhának, ám ebben a véleményében csupán egyetlen történész, Pálinkás Patrícia Zita támogatta. Végül nekik lett igazuk, mert egy fényképsorozat készítési dátuma alátámasztotta, hogy a 2007-ben koronázási ruhaként készült darab valójában már egy évvel korábban létezett, korábban viselte. Ráadásul erről hiányzott a Csillagkereszt-rend a szíve felett, amit pedig a szigorú udvari etikett ünnepélyes alkalmakkor kötelezővé tett.

Mivel a korabeli fényképtechnika fejletlensége miatt a Mátyás templomban nem készülhettek felvételek, egyetlen hiteles forrásként a díszruháról Székely Bertalan festménye szolgál, akit azzal bíztak meg, hogy teljes történelmi hűséggel örökítse meg a koronázáson résztvevő személyeket, megjelenésük minden apró részletét. A királyné orgonavirágos ruhájának hitelességét ez is alátámasztja, illetve az a megdöbbentő hasonlóság a minták között, amit Kovács Mihály is ábrázolt festményén. Kovács és Székely Erzsébet-ábrázolásainak összecsengése egyértelműen bizonyítja, hogy a királyné öltözéke így nézett ki a koronázás alkalmával.

Fény derült arra is: Sissi számára fontos volt, hogy a ruhán a magyar hagyományok is megjelenjenek. A ruha pompázatosságát a fazon, az anyag és a díszítő elemek együttese biztosította. Ami pedig a Sissi öltözködési stílusát illeti: soha sem számított divatdiktátornak, saját stílust képviselt, az elegancia és az időtállóság jegyében a kevesebb néha több szellemében. Szerette a fehéret, ezüsttel, arannyal díszítve.

Sissi rendkívül vékony és karcsú volt. Bár nem volt túl nagy ruhatára, arra mindig ügyelt, hogy divatos, elegáns, nőies legyen. Még a lovaglóruhájának készítését is maga felügyelte, egy fanyeregben ülve próbálta fel, hogy megfelelő esése legyen az anyagnak.

A dámalovasok világdivatját viszont az ő lovaglóruhái határozták meg.

De hogy visszatérjünk a valódi koronázási ruhához: a hagyomány szerint ilyen értékes, megszentelt ruhát csak egyszer viselhet tulajdonosa, azután jótékonysági célra kell bocsátania. A ruha egy részét az egykori veszprémi püspök, Ranolder János kapta meg, és a szoknyából meg a kötényből miseruhát készítettek, a palástot pedig a püspöki palotában állították ki. A ruhából készült egyházi öltözékeket, kellékeket a mai napig őrzik.

Az eredeti ruhának mintegy 90-93 százaléka ma is fellelhető különböző formában, az anyag újbóli előállítása viszont külön kihívást jelentett. A selyemhernyó anyag kb. 75 cm széles volt, és mintegy 52 méterből szabták ki a másolatát, amelyben az ezüstszálakat fémszálakkal, a királyi gyémántokat 4000 Swarovski-kővel helyettesítették. A rajzokat, a szabásmintát és a varrást a D´Élia Szalonban hozták létre, a csipke-rész elkészítését egy iparművész vállalta fel, aki régi módszerrel, kézzel verte azt mintegy fél éven át napi 10-15 órában. A hímzést pedig egy kft dolgozói kivitelezték.

A kutatás eredményeként az is kiderült, hogy az eredeti ruhát a Párizsban dolgozó Charles Frederich Worth Szalonban készítették, amely egészen 1941-ig működött. A ruha megálmodója pedig Van Echel asszony lehetett.

Egyébként a kiállított ruhák minden darabját vagy kézzel, vagy lábbal hajtós varrógéppel varrták, a díszítések, csipkék, hímzések is mind kézimunka, az anyagokban is arra törekedtek, hogy az eredetihez a leginkább hasonlítsanak. A kiállításon minden ruha mellett néhány fontos gondolat is olvasható arról, illetve látható az a fotó, amelyen a királyné az adott ruhát viseli.

Czédly a ruhákat önköltségen készítette, egy-egy darab komoly összeget emésztett fel, hiszen különleges anyagokból, egyedi díszítésekkel varrják, hímzik, az eredeti méretben. A szabásminták elkészítéséhez nemcsak nagy szakértelemre volt szükség, hanem meglehetősen nagy helyre is, hisz a ruhák egy részét papíron is lemodellezték.

Amikor az alkotót megkérdeztem, mekkora a kiállítás eszmei értéke, a következőképpen válaszolt: amennyiért ma újra lehetne ezeket alkotni.

A kiállított ruhák a Gödöllői Királyi Kastélyból érkeztek Királyhelmecre, ahol 2017. november 17-étől voltak láthatóak, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel a határidőt két héttel meghosszabbították. Ezután a ruhák útra keltek, első állomásként itt láthatóak június 10-éig. Ezt követően Bánhorvátiba kerülnek és a Platthy-kastélyban lesznek kiállítva kettő kivételével, ugyanis. a koronázási ruha és Erzsébet királyné és Ferenc József császár 25. házassági évfordulójára készült darab egyenesen Németországba utazik.