Segíti a közmédia a külhoni médiaműhelyeket
BUDAPEST. Az elmúlt két évben a közmédia reformjának szerves részét képezte a külhoni médiaműhelyek és a tudósítói hálózat egységesítése - mondta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának ülésén, ahol az MTVA Kós Károly Kollégiumáról nyújtott tájékoztatást.
Böröcz István közölte: a tavaly nyáron létrejött kollégium - amelyben minden elcsatolt országrész képviselteti magát - folyamatos kapcsolatot tart a külhoni partnerekkel, és fórumot teremt a határon túli magyar sajtó véleményének meghallgatására. Mint mondta, az autonóm testület folyamatos tájékoztatást ad a közmédia vezetése számára a tapasztalatairól.
Hozzátette: míg 2010-ben mintegy 100 millió forintot fordított a külhoni tartalmakra a közmédia, idén már a tervek szerint több mint 400 milliót. Az összeg tavaly 310 millió forint volt, míg 2011-ben 160 millió.
Közölte azt is: a 2010-re a magyar közmédiában marginalizálódott helyzetbe került külhoni hálózatok egyre kevesebb tartalmat állítottak elő Magyarország számára, így az egyre csökkenő forrásból műszaki fejlesztésük is elmaradt. Hozzátette: a szerződések folyamatos átalakításával mára kiszámítható gazdasági környezetben működhetnek a határon túli magyar médiaműhelyek, amelyek az értékes tartalmakért megfelelő díjban részesülnek. Emellett a közmédiával szerződésben álló műhelyek száma is emelkedett, a korábbi 48-ról csaknem hetvenre.
Elmondta azt is: az MTVA vizsgálja, milyen műszaki fejlesztésre van szüksége a külhoni médiaműhelyeknek, ebből kiderül, mekkora forrás kell ahhoz, hogy megfelelő minőségben dolgozhassanak. A vezérigazgató a tervekről szólva elmondta azt is: nyitni kívánnak a Kárpát-medencei nyomtatott sajtó irányába is.
A korábbi négy közmédium tudósítói hálózatáról szólva Böröcz István azt mondta: az MTVA leromlott teljesítőképességű, párhuzamosságokkal teli hálózatokat örökölt a televízióktól, a rádiótól és a hírügynökségtől, ezért sok lépést tett annak érdekében, hogy ezek egy kézbe kerülése után fokozni tudja teljesítményüket.
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgató-helyettese elmondta: a határon túli partnerek - tíz rádió, negyvenhat televízió és tíz hírügynökségi partner - idén mintegy 14 ezer anyagot készítenek a magyarországi közmédia számára.
A televíziós partnerek a kolozsvári és a székelyudvarhelyi stúdiókból már most képesek az élő bejelentkezésre, de az MTVA törekvése, hogy egyre több partnerét tegye erre alkalmassá, emellett képzéseket is nyújtsanak az ott dolgozóknak - fűzte hozzá. Beszámolt arról is: az M1-en az Átjáró című heti külpolitikai magazin, a Duna TV-n pedig a Kárpát Expressz című határon túli hírmagazin és a Térkép című magazin számára készítenek anyagokat a külhoni média képviselői, míg a Kossuth Rádióban a Határok nélkül című külhoni magazin számára. Emellett a közmédia törekvése, hogy számos más műsorba is becsempéssze ezeket a tartalmakat.
Barlay Tamás, a Kós Károly Kollégium elnöke elmondta, hogy a grémium felelevenítette a tudósítói találkozók hagyományát, konferenciákat szervez, és képzést is biztosít a partnereknek. Februárban például a felvidéki és a kárpátaljai újságíróknak tartottak képzést, míg májusban Temerinbe szerveznek egy rádiós találkozót. Emellett tervezik egy határon túli képző központ létrehozását.
Havasi János, a kollégium titkára azt hangsúlyozta: a külhoni magyar újságírók szervezetei mellett a Bethlen Gábor Alappal, valamint a Magyar Művészeti Akadémiával is felvették a kapcsolatot.
Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy a közmédia minden csatornája nyitott a külhoni tartalmak befogadására. "Nem kívánjuk karanténba zárni a külhoni eseményeket" - tette hozzá.
A bizottság ülésén a kollégium néhány tagja is beszámolt a saját országában szerzett tapasztalatokról. Az újvidéki Klemm József beszámolt arról, hogy a Szerbiában most készülő médiatörvény kedvezőtlen helyzetbe hozhatja a délvidéki magyar tájékoztatást. Az ungvári Kulin Zoltán szerint Ukrajnában már most nagyon rossz helyzetben van az ottani nemzetiségi média, hiszen 75 százalékban állami nyelven kell műsort készíteniük, így ott nemzetiségi alapon nem szerveződhet média. A felvidéki Bartók Csaba arról számolt be, hogy a szlovák közszolgálati médiában mindössze napi ötperces hírműsor készül a magyarság számára, Maksay Ágnes (Kolozsvár) pedig azt szorgalmazta, hogy a magyar közmédia vegye fel a kapcsolatot a jelenleg átszervezés alatt álló román köztelevízióval, hogy ne vesszen el az ottani értékes magyar archívum.
Szili Katalin független képviselő mérföldkőnek nevezte az MTVA által megtett lépéseket, és azt szorgalmazta, hogy a szórványban és diaszpórában élő magyarokat is vonják be a munkába. Szávay István (Jobbik) régióspecifikus műsorokat javasolt, erre azonban a határon túliak képviselői azt felelték: maguk kérték, hogy a többségi programokban kapjanak helyet a róluk szóló hírek, így ugyanis több emberhez jut el a híradás.
Kovács Ferenc, a bizottság fideszes alelnöke az internetes tartalom-előállítókkal való kapcsolatfelvételt szorgalmazta, míg a kereszténydemokrata Gaál Gergely annak felmérését, hogy hány emberhez jut el a határon túliaknak szánt program. Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke azt vetette fel, vajon a határon túli magyar műhelyek milyen kapcsolatban állnak az ottani többségi médiával, tudják-e egymást segíteni.
Böröcz István válaszában elmondta: a szórványmagyarság bevonása folyamatban van, mint ahogy törekednek arra is, hogy bekapcsolódjanak a határon túli újságíróképzésbe. Megfontolandónak tartotta, hogy a hírműsoroknak legalább 5 százaléka a külhoniakról szóljon, a kollégium finanszírozásáról szólva pedig közölte: eddig az MTVA biztosított számára forrásokat.
Hozzátette: míg 2010-ben mintegy 100 millió forintot fordított a külhoni tartalmakra a közmédia, idén már a tervek szerint több mint 400 milliót. Az összeg tavaly 310 millió forint volt, míg 2011-ben 160 millió.
Közölte azt is: a 2010-re a magyar közmédiában marginalizálódott helyzetbe került külhoni hálózatok egyre kevesebb tartalmat állítottak elő Magyarország számára, így az egyre csökkenő forrásból műszaki fejlesztésük is elmaradt. Hozzátette: a szerződések folyamatos átalakításával mára kiszámítható gazdasági környezetben működhetnek a határon túli magyar médiaműhelyek, amelyek az értékes tartalmakért megfelelő díjban részesülnek. Emellett a közmédiával szerződésben álló műhelyek száma is emelkedett, a korábbi 48-ról csaknem hetvenre.
Elmondta azt is: az MTVA vizsgálja, milyen műszaki fejlesztésre van szüksége a külhoni médiaműhelyeknek, ebből kiderül, mekkora forrás kell ahhoz, hogy megfelelő minőségben dolgozhassanak. A vezérigazgató a tervekről szólva elmondta azt is: nyitni kívánnak a Kárpát-medencei nyomtatott sajtó irányába is.
A korábbi négy közmédium tudósítói hálózatáról szólva Böröcz István azt mondta: az MTVA leromlott teljesítőképességű, párhuzamosságokkal teli hálózatokat örökölt a televízióktól, a rádiótól és a hírügynökségtől, ezért sok lépést tett annak érdekében, hogy ezek egy kézbe kerülése után fokozni tudja teljesítményüket.
Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgató-helyettese elmondta: a határon túli partnerek - tíz rádió, negyvenhat televízió és tíz hírügynökségi partner - idén mintegy 14 ezer anyagot készítenek a magyarországi közmédia számára.
A televíziós partnerek a kolozsvári és a székelyudvarhelyi stúdiókból már most képesek az élő bejelentkezésre, de az MTVA törekvése, hogy egyre több partnerét tegye erre alkalmassá, emellett képzéseket is nyújtsanak az ott dolgozóknak - fűzte hozzá. Beszámolt arról is: az M1-en az Átjáró című heti külpolitikai magazin, a Duna TV-n pedig a Kárpát Expressz című határon túli hírmagazin és a Térkép című magazin számára készítenek anyagokat a külhoni média képviselői, míg a Kossuth Rádióban a Határok nélkül című külhoni magazin számára. Emellett a közmédia törekvése, hogy számos más műsorba is becsempéssze ezeket a tartalmakat.
Barlay Tamás, a Kós Károly Kollégium elnöke elmondta, hogy a grémium felelevenítette a tudósítói találkozók hagyományát, konferenciákat szervez, és képzést is biztosít a partnereknek. Februárban például a felvidéki és a kárpátaljai újságíróknak tartottak képzést, míg májusban Temerinbe szerveznek egy rádiós találkozót. Emellett tervezik egy határon túli képző központ létrehozását.
Havasi János, a kollégium titkára azt hangsúlyozta: a külhoni magyar újságírók szervezetei mellett a Bethlen Gábor Alappal, valamint a Magyar Művészeti Akadémiával is felvették a kapcsolatot.
Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy a közmédia minden csatornája nyitott a külhoni tartalmak befogadására. "Nem kívánjuk karanténba zárni a külhoni eseményeket" - tette hozzá.
A bizottság ülésén a kollégium néhány tagja is beszámolt a saját országában szerzett tapasztalatokról. Az újvidéki Klemm József beszámolt arról, hogy a Szerbiában most készülő médiatörvény kedvezőtlen helyzetbe hozhatja a délvidéki magyar tájékoztatást. Az ungvári Kulin Zoltán szerint Ukrajnában már most nagyon rossz helyzetben van az ottani nemzetiségi média, hiszen 75 százalékban állami nyelven kell műsort készíteniük, így ott nemzetiségi alapon nem szerveződhet média. A felvidéki Bartók Csaba arról számolt be, hogy a szlovák közszolgálati médiában mindössze napi ötperces hírműsor készül a magyarság számára, Maksay Ágnes (Kolozsvár) pedig azt szorgalmazta, hogy a magyar közmédia vegye fel a kapcsolatot a jelenleg átszervezés alatt álló román köztelevízióval, hogy ne vesszen el az ottani értékes magyar archívum.
Szili Katalin független képviselő mérföldkőnek nevezte az MTVA által megtett lépéseket, és azt szorgalmazta, hogy a szórványban és diaszpórában élő magyarokat is vonják be a munkába. Szávay István (Jobbik) régióspecifikus műsorokat javasolt, erre azonban a határon túliak képviselői azt felelték: maguk kérték, hogy a többségi programokban kapjanak helyet a róluk szóló hírek, így ugyanis több emberhez jut el a híradás.
Kovács Ferenc, a bizottság fideszes alelnöke az internetes tartalom-előállítókkal való kapcsolatfelvételt szorgalmazta, míg a kereszténydemokrata Gaál Gergely annak felmérését, hogy hány emberhez jut el a határon túliaknak szánt program. Potápi Árpád (Fidesz), a testület elnöke azt vetette fel, vajon a határon túli magyar műhelyek milyen kapcsolatban állnak az ottani többségi médiával, tudják-e egymást segíteni.
Böröcz István válaszában elmondta: a szórványmagyarság bevonása folyamatban van, mint ahogy törekednek arra is, hogy bekapcsolódjanak a határon túli újságíróképzésbe. Megfontolandónak tartotta, hogy a hírműsoroknak legalább 5 százaléka a külhoniakról szóljon, a kollégium finanszírozásáról szólva pedig közölte: eddig az MTVA biztosított számára forrásokat.
Forrás
MTI
