Sáros nyolc évezredét bemutató kerámia kiállítás Eperjesen

Az egyedülálló tárlat a kőkorszak napon szárított agyagedényeitől, a neolitikus darabokon keresztül teljesen a 20. századbeli alkotásokig sorakoztatja fel a térség fazekasmestereinek és képzőművészeinek munkáit. Ezt teszi teljessé tizenhárom sárosi kortárs keramikus bemutatkozó anyaga.

 „A kiállítás nemcsak a maga komolysága, terjedelme és a több éves archeológiai és etnográfiai kutatómunka miatt különleges, hanem azért is, mert pont a tárlat bemutatása apropóján nyitottuk meg először történelmi épületünk felújított pincehelységeit” – mondta Jozef Kušnier, az Eperjesi Kerületi Múzeum igazgatóhelyettese.

A kiállított több ezer tárgy jelentős része a múzeum tulajdona, néhány darab a bártfai Sárosi Múzeumból származik. A különböző háztartásbeli agyagedények, dísztárgyak és kiegészítők mellett cserépkályhadarabok és égetett téglák is helyet kaptak a kiállításon, melynek érdekessége egy eredeti fazekasműhely mása. A Sárosi régió mázolt kerámia kultúráját elsősorban a zöld, az agyagsárga, a barna és a kék színvilága jellemzi, de előfordul egy-egy fekete füst kerámiaedény is. A pontozott, vonal- és zsinegdíszes elemek, vésett formák, virágminták, stilizált gyümölcsök és levelek mellett megjelennek a figurális állatfejek és testrészek is.

„Ami a térség népi kerámia jelzővel ellátott időszakát illeti, annak változatait, arculatát és fejlődését több olyan nemzetiség munkája formálta és gazdagította, akik ebben a régióban éltek és tevékenykedtek. Ide tartoznak a szlovákok és németek mellett a magyarok, ruszinok és romák is. Az itt található tárgyakon is megfigyelhető a valamikori sárosi magyar kultúra erős lenyomata” – magyarázta Marián Èurný, az Eperjesi Kerületi Múzeum régésze.

A magyar felmenőkkel rendelkező Kolozsi József volt az eperjesi klasszikus agyagosok utolsó nagy alakja.

„Valamikor személyesen ismertem Kolozsi urat. Ismerem a környék keramikusait, képzőművészként érdeklődöm ez iránt. Van egyfajta kapcsolatom a kerámiához, szép gyűjteményem van otthon is” – nyilatkozta portálunknak a tárlat egyik látogatója, Juraj Caban eperjesi képzőművész.

Szakértők szerint jelenleg a mesterség egy teljesen új irányzatának képviselői alkotnak a régióban. Õk már nem a losonci vagy pazdicsi agyaglelőhelyek nyersanyagát, hanem a magyarországi és németországi alapanyagokat használják, külföldi színezékekkel dolgoznak. Eperjes egyetlen aktív fazekasmestere huszonhat éve foglalkozik az agyag megmunkálásával, alkotásainak egy része a kiállításon is látható.

Peter Èentík a kilencvenes évek elején indította el vállalkozását, de miután az olcsó lengyel és kínai árucikkek elárasztották a piacot, visszaesett forgalma. A képzőművészet iránti szenvedélye élteti, ma már üzlete nincs, csak megrendelésre dolgozik.

„Szinte mindent kipróbáltunk a figurális alkotásokon és használati termékeken belül. Amikor a gyerekeink kicsik voltak, akkor az ő rajzaikat használtuk a tárgyak díszítésére. De leggyakrabban a madár, tulipán és szív motívumokkal dolgozunk, gyakoriak a vésett minták” – magyarázta Peter Èentík keramikus.

A kerámiagyártás, fazekasság a legrégebbi foglalkozások közé tartozik. A fazekasmesterséget említő első írásos adat a 15. század elejére tehető, az első bejegyzett fazekascéh a mai Szlovákiai területén 1485-ben  jött létre Bártfán. Szakértők szerint ez a képzőművészeti ág az elmúlt huszonöt évben jelentősen megváltozott, a használati tárgyak előállítását felváltotta a dísztárgyak és agyag reliefek készítése. Az eperjesi kiállítás május 31-ig látogatható.