Rovásírók vetélkedője Harkácson
A Palóc Társaság 2011-ben hetedszer hirdette meg a felvidéki országos rovásírásversenyt, amely a Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó része. Most először rendez a szervezet körzeti döntőket, hogy ezzel is elősegítse a rovásírás elsajátítását és népszerűsítését mind szélesebb körben. A versenybe összesen 150 általános és középiskolás diák jelentkezett.
Az első körzeti döntőre Harkácson, mai hivatalos nevén Gömörfalván került sor április 15-én. Az iskolába érkezőket népviseletbe öltözött lányok fogadták kenyérrel és sóval jelezve, szívesen látott vendégek. A körzeti döntő fővédnöke, Szögedi Anna, Tornalja polgármestere, Besztercebánya Megye közgyűlésének képviselője volt.
A verseny rovásírásos szöveg hangos olvasásával kezdődött, majd átírásokkal folytatódott. Miután a versenyzők végeztek a feladatok megoldásával, szabad foglalkozásokon vettek részt. Az eredményhirdetésre a művelődési házban került sor.
A harkácsi körzeti döntő első helyezettjei: Gáll Barbara (alsó tagozat), Bálint Krisztina (V – VI. évf. ), Varga Barbara (VII – VIII. évf. ), Kovács Gréta (IX. évf. és középiskola). Ásodik helyezettek: Havrankó Ottília (alsó tagozat), Csúr Karolina (V – VI. évf. ), Varga Bence (VII – VIII. évf. ), . Brenkus Géza (IX. évf. és középiskola). Harmadik helyezettek: Simon Enikő (alsó tagozat), Varga Diana (V – VI. évf. ), Boján Mária (VII – VIII. évf. ), Androvics Miklós (IX. évf. és középiskola).
A felvidéki országos rovásírásverseny 2. körzeti döntőjét április 28-án, Szimőn rendezik meg. Az országos döntőre Ipolyságon kerül sor május 13-án.
A rovásírás Japánban is hódít. Tavaly ilyenkor a felkelő nap országában tíz nap alatt minden idők legnézettebb rovásírás-témájú videójává lépett elő az interneten az a kisfilm, amelyet a japán közszolgálati televízió (NHK) készített Magyarországon a székely-magyar rovásírásról.
A japán forgatócsoport azonnal felismerte a rovásírás különlegességét. Mindemellett lenyűgözte a forgatócsoportot a rovás formavilága, valamint a jobbról-balra tartó írásmód is, hiszen 80 évvel ezelőttig a felkelő nap országában élők is így írtak.
„A kisfilm hatására egyre több japán munkakapcsolatomban sikerül a rováskultúrát megismertetnem. Az elkövetkezendő egy évben például további filmek elkészítését, japán nyelvű könyv kiadását és egyetemi szintű nyelvészeti tanácskozás megszervezését tervezzük” – mondta Sípos László, a Rovás Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Sípos László már gyermekkorában elsajátította ezt az ősi székely-magyar írásformát, 4-5 éve pedig a civil szervezet égisze alatt tudományos kutatómunkát végez e különleges kulturális örökség megújításának, a kommunikációs technológiába történő átültetésének, valamint a magyar közoktatásba való beemelésének lehetőségeiről.
A szolnoki születésű építészmérnök-közgazdásznak Japán a második otthona. Még a Tisza Táncegyüttes tagjaként, az 1980-as években járt ott először, később azonban olyannyira magával ragadta a felkelő nap országa és az ott élő emberek mentalitása, hogy kerek egy évtizeden át élt és tanult a távol-keleti országban.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ Országos rovásírásverseny Vásárúton-2007
