Róma és Afrika között félúton a komáromi múzeumok éjszakáján
A múzeumi világnap (május 18.) megünneplését a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában tartott XI. konferenciáján határozták el, s arra első alkalommal 1978. május 18-án került sor. Azóta már több mint száz ország hozzávetőleg 30 000 múzeuma csatlakozott az eseményhez, amely célja, hogy legalább egy napon a megszokottnál nagyobb figyelem forduljon a múlt emlékeit őrző, gyarapító és bemutató intézmények felé.
Szombaton 14-től 23 óráig a Duna Menti Múzeum három részlege tárt kapukkal fogadta a látogatókat. Megtekinthetők voltak az állandó és időszaki tárlatok, illetve a magyar és a szlovák nyelvű tárlatvezetés mellett többféle múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozást is tartottak.
A főépület, vagyis a hajdani Kultúrpalota udvarában Sipos Anna etnológus, a múzeum igazgatóhelyettese portálunknak elmondta: a családok apraja-nagyja minden évben szívesen kapcsolódik be a különféle kézműves foglalkozásokba. A múzeum alkalmazásában álló, továbbá alkalmi foglalkozásvezetők segítségével elkészített mutatós ékszerek, dísztárgyak hazavihetők, sokáig emlékeztetnek a tartalmas rendezvényre.
Idén odakinn Deminger Hajnalka és Gere Marek útmutatásával rézdrótból római kori ékszereket, Gabriela Øimanová Žemlovièová és Juraj Svitek irányításával pedig a múzeumi gyűjteményben megtalálható római kori agyagedények utánzatait készíthették el az érdeklődők. Molnár Imre fazekasmester felügyeletével korongozni, Novák Gizella segítségével pedig odahaza is fellelhető terményekből babák és manók garmadáját lehetett életre kelteni. A múzeum előcsarnokában M. Belány Szilvia hangulatos mécsesfénynél a tojásfestés kulisszatitkaiba vezette be a húsvéti utózöngére vágyókat.
Később az Élet a szavannákon – Afrika, a lenyűgöző kontinens élővilága című hosszútávú, azaz 2018. december 31-ig látható természettudományi kiállítást izgatottan szemrevételező nebulók már nem érték be annyival, hogy csak fényképezkedjenek a termetes preparált egzotikus állatok társaságában, hanem a Janèár Mónika és Jakabová Gabriela vezette foglalkozáson „afrikai utazásuk“ emlékére egzotikus maszkokat, ékszereket, képeket, szalvéta-kompozíciókat is készítettek. Az izgalom biológiája című időszaki Selye János-emlékkiállítást pedig varázslatos mandalák festésével lehetett színesíteni. Érdemes volt megtekinteni a Komárom és vidékének történelmi fejlődése az őskortól 1849-ig és a régió néprajza című, valamint a Harmos Károly komáromi festőművész életművét bemutató állandó kiállítást is.
Az intézmény Szinnyei József Könyvtárral közös Nádor utcai részlegén sokan gyönyörködtek a képtár A 18–20. század első felének művészete a Duna Múzeum gyűjteményében című összeállításban, valamint A Duna mente élővilága című hosszú távú természettudományi kiállítás látnivalóiban. Itt Dorotoviè Csilla botanikus volt a kalauzunk. A Hírek.sk-t arról tájékoztatta, hogy ez alkalommal is sokan voltak kíváncsiak a Feszty-teremre, ahol korábban Feszty Árpád festőművész több alkotása is helyet kapott.
Részlegükön Szabó Csekei Tímea művészettörténész közreműködésével az alkalmi gyermek és felnőtt piktorok a galéria képeiről rajzolhattak reprodukciókat, amelyeket kifüggeszthettek az eredeti művek alá. A Kis művészek című foglalkozáson kívül az ő irányításával pedig a Szórakoztató természet című alkotóműhelyben foglalhattak helyet mindazok, akik újrahasznosítható alapanyagokból: kavicsokból és papír-gurigákból hihetetlenül mutatós dísztárgyakat és játékokat akartak készíteni, illetve kipróbálhatták a közkedvelt dominó- és malomjáték kavicsokból készített változatát, vagy a pecasarokban kifoghatták az „aranyhalat“. Az említett nagyszabású természettudományi kiállítás kulisszatitkaiba pedig a Hogyan készült a kiállítás című diavetítés során nyerhettek betekintést.
A múzeum kissé távolabbi, Zichy-palotában található részlegén is érdemes volt időzni, hiszen ott is tartalmas kiállítások szolgálták az ismeretgyarapítást. Például a város neves szülötteinek emléket állító Jókai Mór- és Lehár Ferenc-emlékszoba – állandó kiállítás, továbbá a Komárom 1848-1945 című történelmi anyag, amit a kiállítás kurátorának, Mácza Mihálynak a tanulságos szakmagyarázata színesített. A fotógalériában jelenleg Eifert János világhírű fotóművész Ars poetica című fényképkiállítása volt látható, a hátsó terembe pedig szeptember 23-ig a Csilyejkárok című időszaki népviseleti kiállítást kölcsönözte a lévai Barsi Múzeum. Mivel az előző években beiktatott ismeretgyarapító előadások iránt aránylag kis érdeklődés mutatkozott, ezért azok idén kimaradtak az egyébként gazdag programból.
Az utóbbi kapcsán Csilyejkárok hagyatéka újragondolva – modern kiegészítők címmel Deminger Hajnalka útmutatásával múzeumpedagógiai foglalkozás zajlott, azaz a viseletek által inspirált brossokat és karkötőket lehett készíteni. Gál Ida művészettörténész elmondta: az ún. Csilyejkár mikrorégió Bars legjellegzetesebb része – a hajdani Bars megye történelmi magvában, a Lévai járás északi részén található. A térség megnevezése a „csilyej“ és annak hasonló változataiból, mint nyelvjárási szóból ered, jelentése: most. A régió kedvező feltételeket nyújtott a mezőgazdaság számára, az ott élők főleg gabonaféléket, valamint lent és kendert termesztettek. Az ún. garamszőlősi bor a 18. században a legdrágább bornak számított az észak-magyarországi térségben. Díszes népviselete a csilyejkárok egykori jómódjáról is árulkodik...
A múzeumi világnapon minden évben háromezer körüli látogatót szokott fogadni a Duna Menti Múzeum. Ez alkalommal vélhetően a borongós-szeles időjárás miatt kevesebben keresték fel a három helyszínt. Akik azonban annak ellenére sem hagyták ki ezt a tartalmas rendezvényt, számtalan új ismerettel, élménnyel és saját készítésű emléktárggyal gazdagodva tértek haza a sajátos hangulatú múzeumok éjszakájáról.
