Rétegek – világunkról, vágyainkról árulkodó kerámiák és festmények a Limes Galériában

Farkas Veronika művészettörténész, a Limes Galéria igazgatója a pénteki tárlatnyitó elején elmondta: “A Rétegek című kiállítás arról árulkodik, hogy két tehetséges képzőművész tanúbizonyságot tesz a mi világunkról, amelyben élünk, amelyhez a vágyaik, gondolataik, érzéseik… kötik őket”.  

Majd arról beszélt, hogy a két alkotó más-más képzőművészeti ágban akar maradandót alkotni. A gyűgyi Michaela Holotová-Bodnárová olajfestékkel vászonra fest, miközben nonfiguratív kompozíciók kerülnek ki a keze alól. Sorozatait a következő címekkel látta el: A rétegek délibábja I-II., A szúnyog élete I-IV., Múzsa I-IV. Azokat lírai absztrakcióként festette. A Vágy és az Álom akrillal készült. A hajdani katonatemplomban most kiállított művek többsége idei termés.

„Michaela Holotová-Bodnárová szereti az árnyék látványát, a szürke árnyalatokban sejlő ölelkező figurákat, a mélységet kutató szemeket. Láttatja, hogy a dolgok nemcsak egyfélék – nemcsak fehérek és/vagy feketék. Megjelenik nála a Janus-arc, vagyis az ember két énjét elénk táró személyiség. A szentélyben kiállított két képe: az akrillal festett  Vágy és az Álom című, nagyméretű piros kompozíció jelzi, hogz mennyire szabadon kezeli a motívumokat, szinte szürrealisztikus jelleget ad a műveknek. Sajátosan viszonyul  a tájhoz. A hangulatot,  a pillanatnyi érzetet festi meg világos türkizekkel, sárgákkal, amelyekben szinte megáll,  megtorpan egy-egy madár. Olyan ez, mintha a fényképezőgép lencséje előtt játszódna le a pillanat“ – magyarázta Farkas Veronika.

A festőművész képei Kutak Adrienn domborműveivel és kisplasztikáival együtt a harmóniát, a szépséget és a szerelmet sugározzák.

“Kutak Adrienn munkásságát pályája kezdetétől nyomon kísérem. Két kiállítását rendeztem és nyitottam meg a Limes Galériában 2002-ben és 2012-ben. Az alkotót rabul ejtette a kerámia szüntelenül változó égetési lehetőségeivel, illetve más anyagok: az égetett raku, a samot és a porcelán alkalmazása. Azóta is nyitott szemmel és lélekkel járja Közép-Európa kerámia-szimpóziumait. Fogékony lelke és elméje mindenütt gyarapszik egy-egy formával, színnel, megoldással” – folytatta méltatását a művészettörténész.

Majd bemutatta a Limes Galéiában négy hétig látható kiállítási anyagot, amely közepén helyezkednek el Kutak Adrienn plasztikái. Két oldalt a Kapuk mentén úgy tűnik, mintha tágulna-nyílna a tér. A Tisztelet a gótikának I-II. című sorozatán a gótikus építészet rózsaablakai, szamárhát-ívű ablakainak sziluettjei jelennek meg a füstszínű rakukúpokon. Figyelemre méltó alkotása a Meditációs hely - a sötét színű samot formára porcelán lemezkékből meditációs házikókat épít. Ezekről a helyekről messzire ellát a szem és a lélek...

Legújabb díjazott műve a Tibet-szobor, amely 2015-ben elnyerte a budapesti XXVl. Õszi Tárlaton a Magyar Művészeti Akadémia díját.

A galériafalakon a domborműveit helyezték el. Raku és porcelán-platina futtatásokkal sajátos tájképi jelleget kaptak a művek. Az alkotó helyenként színezi is a porcelánfelületeket, ezzel fokozza a látványt. Figyelemre méltó alkotás az In memoriam Orosz Péter és a két Építmény-kompozíciója a szentélyben.

“Mennyi emberi potenciál, misztikum, üzenet, szépség árad a Limes Galéria kiállításaiból a látogatók, a közönség felé. A jó és a szép áramlik embertől emberig akkor is, ha azt különösebben nem erőltetik“ - zárta tárlatnyitó beszédét a galériaigazgató.

A megnyitó ünnepségen, annak fényét emelve, több hangszeren játszott és énekelt Kanta Róbert.

Mit kell még tudni a két kiállító művészről? A lévai születésű Kutak Adrienn keramikusművész 1980-ban a pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolában érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, ám munkáival részt vett több szakmai bemutatón Olaszországban, Kairóban és Japánban is. Egyik legjelentősebb munkája az ipolysági Honti Múzeum udvarában lévő Holokauszt-emlékmű. Köztéri művei láthatók még például Gyügyön, a Rekreációs Központban – kerti plasztikák; és Léván, a Kálvária 14 stációja - ez egy kerámia dombormű. A művész jelenleg Ipolyságon él és alkot.

A magyar felmenőkkel is rendelkező Michaela Holotová-Bodnárová a besztercebányai (Banská Bystrica) Művészeti Akadémián végzett. Művészetére jellemző a különféle képalkotási módszerek keresése, illetve azok ötvözése. Sajátossága az akril- , az olaj- és a viasztechnika sok esetben egy alkotáson belüli alkalmazása is. Kifejezési módja tág határok között mozog, a reális ábrázolástól az absztrakt világáig. Festményei megtalálhatók magángyűjteményekben Portugáliában, Svájcban, Franciaországban, Kanadában, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában.

Festményeit a színes dallamos formák jellemzik. A természet megnyilvánulása, a virágok szépsége és az urbanizált világ kettőssége művészetében egyaránt jelen van. Alkotásai a nőiesség és az őszinteség, gyengédség és a szenvedély hordozói, s a misztikus elemeket sem nélkülözik.