2022. január 3., 19:20

Rengeteg Ábel

A. Tóth Sándor: BUÉK TÓTHÉK – Hálaadó életrajz színezett linómetszet-képeslapokon, 1932-1980 címmel nyílt retrospektív kiállítás a Corvin téri Kallós Zoltán kiállítótérben. A tárlat január 28-áig várja a látogatókat.

buék honvágy

Advent időszakában a főváros kulturális életének kiemelkedő eseménye A. Tóth Sándornak a Hagyományok Házában rendezett kiállítása. A világot megjárt képzőművész BUÉK TÓTHÉK – Hálaadó életrajz színezett linómetszet-képeslapokon, 1932-1980 című tárlatának megnyitóján a magyar kulturális élet számos prominens személyisége megjelent.

A december 10-ei jeles eseményen közreműködtek a Pápai Református Kollégium, valamint a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium tanulói is. Az alkotó életpályáját Szabó Zoltán, a Hagyományok Háza osztályvezetője, a kiállítás kurátora méltatta.

„A. Tóth Sándor 1904-ben született Rimaszombatban, iskoláit az érettségiig is ott végzi. Családjában a művészet megkülönböztetett helyet foglal el, nagyapja bécsi festőművész, édesapja, Tóth Béla műépítész, édesanyja, Schulek Vilma pedig iparművész. A családot Trianon elvágja az anyaországtól, így a tehetséges ifjú átszökik Magyarországra és Glatz Oszkár és Rudnay Gyula osztályában végzi el 1926-ban a Képzőművészeti Főiskolát. Gazdag életpályája 1928-ban Nyugat-Európában folytatódik, Londonban portréfestészetből tartja fenn magát, Berlinben építész testvérét keresi fel. Párizsban unokatestvérét látogatja meg, akinek férje Blattner Géza képzőművész-bábművész. A rokoni kapcsolat művészi kötelékké fejlődik: a francia fővárosban közösen hozzák létre az  Arc-en Ciel (Szivárvány) bábegyüttest. A marionettszínház meghozza nekik a sikert, s a nézőterén a párizsi művészeti élet olyan neves képviselői ülnek, mint például Picasso. A festészetbe is beleveti magát, s 1931-ben az Art Hongrois Moderne című tárlaton az úgynevezett Vadakkal, Tihanyi Lajossal és Czóbel Bélával együtt állít ki. A Blattnert ábrázoló Bábjátékos című képét is itt láthatja először a közönség.

A művészt gyötri a honvágy, így 1932-ben hazatér, s a Pápai Református Kollégiumban – rajz-művészettanárként – vállal állást, és három évvel később meg is házasodik. Kapcsolata Párizzsal nem szakad meg, s mikor a fények városában francia nyelven mutatják be Madách Az ember tragédiája című drámáját, az Egyiptomi szín bábjait a művész itthon készíti el, s a premieren is részt vesz.

Az itt látható linómetszet-sorozat egyedi a magyar, s az egyetemes művészettörténetben: 1932-től 1980-ban bekövetkezett haláláig készíti el minden évben – a háborús időszak kivételével – míves darabjait. A kis alkotások részben családtörténeti jelentőségűek, másrészt a gazdag művészeti életút állomásai. Külön érdekessége, hogy 1937-től Tamási Áron Ábel-figurája a képek főszereplője.

A tárlat természetesen más műveit is közkinccsé teszi, itt említem meg Koós Károly portréját, amit Erdélyben készít el. Pedagógusként számtalan tehetséget indít el pályáján. A tizenkét éves Csoóri Sándor szemében látja meg a tüzet, s a művészeti életbe is ő vezeti be a későbbi neves költőt; portréját is megrajzolja. Nagy László is tanítványa, a költő – A. Tóth sugallatára és felkészítésével – az Iparművészeti Főiskolán, később a Képzőművészeti Főiskolán folytatja tanulmányait.”A kiállítást a nagyközönség január 28-áig látogathatja.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.