Rájöttek, miért volt olyan pusztító a japán földrengés
TOKIÓ. A tenger alatti tektonikus lemezek között kenőanyagszerűen viselkedő vékony agyagréteg miatt volt annyira pusztító a 2011. márciusi japán földrengés - állapították meg japán kutatók.
Az agyagos földréteg miatt sokkal gyorsabban mozogtak az egymásra csúszó lemezek. A tudósok megfogalmazása szerint a "vékony" réteg egy és öt méter közötti vastagságot jelent, míg más mozgásban lévő lemezek határán mintegy negyven méteres rétegeket figyeltek meg. A kutatás eredményeit a Science amerikai tudományos folyóiratban ismertették pénteken.
A 2011. március 11-i, 9-es erősségű földrengésnek és az azt követő szökőárnak több mint 18 ezer halálos áldozata volt Japán északkeleti részén és a természeti katasztrófa következtében súlyosan megrongálódott fukusimai atomerőmű.
Udzsiie Kotaro, a Cukubai Egyetem professzora, a Science-ben megjelent következtetések kidolgozója maga is részt vesz a hármas szerencsétlenség után indított tudományos programban. A kutatás keretében speciális hajóról a tengerfenéktől számított 7000 méteres mélységbe fúrtak le és mintákat vettek a tektonikus lemezek találkozásánál.
A tudósok azt is felfedezték, hogy azokban az övezetekben, ahol az agyagréteg szendvics módjára szorul vízzáró kőzetrétegek közé, a nagy nyomás miatt sokkal jobban csúszik. Udzsiie professzor szerint a hosszú idő leforgása alatt vulkáni hamuból kialakult szmektitréteg (agyagos kőzet) eredetileg a felszínen volt, de a lemezekkel együtt fokozatosan a mélybe süllyedt.
Földrengéskutatók most újabb tengeralatti méréseket végeznek a Japán délnyugati részében fekvő Kii-félsziget magasságában, a Nankai-árokban, ahol a Fülöp-szigeteki lemez az eurázsiai lemezre csúszik, és ahol egy újabb pusztító földrengéstől tartanak a közeljövőben. Udzsiie szerint ugyanakkor a Nankai-árokbeli tektonikus lemez kevésbé csúszós. "Az árok alatt viszonylag fiatal lemez található, és nem telt még el annyi idő, hogy szmektitréteg alakuljon ki" - magyarázta a professzor.
A veszély mindazonáltal valós: 2012 augusztusában a japán kormány közzétett egy lehetséges forgatókönyvet, amely szerint egy nagy erejű földrengés követte óriáscunami akár 323 ezer emberéletet is követelhet az ország csendes-óceáni partvidékén, délen és keleten. Hozzátette ugyanakkor, hogy feltételezésről van szó, amelynek célja a hatóságok, a vállalatok és a lakosság késztetése a riasztási, evakuálási, kárbecslési és a mentőrendszer korszerűsítésére.
A négy tektonikus lemez találkozásánál fekvő Japánban pusztít évente a Földön mért nagy erejű földrengések több mint 20 százaléka.
A 2011. március 11-i, 9-es erősségű földrengésnek és az azt követő szökőárnak több mint 18 ezer halálos áldozata volt Japán északkeleti részén és a természeti katasztrófa következtében súlyosan megrongálódott fukusimai atomerőmű.
Udzsiie Kotaro, a Cukubai Egyetem professzora, a Science-ben megjelent következtetések kidolgozója maga is részt vesz a hármas szerencsétlenség után indított tudományos programban. A kutatás keretében speciális hajóról a tengerfenéktől számított 7000 méteres mélységbe fúrtak le és mintákat vettek a tektonikus lemezek találkozásánál.
A tudósok azt is felfedezték, hogy azokban az övezetekben, ahol az agyagréteg szendvics módjára szorul vízzáró kőzetrétegek közé, a nagy nyomás miatt sokkal jobban csúszik. Udzsiie professzor szerint a hosszú idő leforgása alatt vulkáni hamuból kialakult szmektitréteg (agyagos kőzet) eredetileg a felszínen volt, de a lemezekkel együtt fokozatosan a mélybe süllyedt.
Földrengéskutatók most újabb tengeralatti méréseket végeznek a Japán délnyugati részében fekvő Kii-félsziget magasságában, a Nankai-árokban, ahol a Fülöp-szigeteki lemez az eurázsiai lemezre csúszik, és ahol egy újabb pusztító földrengéstől tartanak a közeljövőben. Udzsiie szerint ugyanakkor a Nankai-árokbeli tektonikus lemez kevésbé csúszós. "Az árok alatt viszonylag fiatal lemez található, és nem telt még el annyi idő, hogy szmektitréteg alakuljon ki" - magyarázta a professzor.
A veszély mindazonáltal valós: 2012 augusztusában a japán kormány közzétett egy lehetséges forgatókönyvet, amely szerint egy nagy erejű földrengés követte óriáscunami akár 323 ezer emberéletet is követelhet az ország csendes-óceáni partvidékén, délen és keleten. Hozzátette ugyanakkor, hogy feltételezésről van szó, amelynek célja a hatóságok, a vállalatok és a lakosság késztetése a riasztási, evakuálási, kárbecslési és a mentőrendszer korszerűsítésére.
A négy tektonikus lemez találkozásánál fekvő Japánban pusztít évente a Földön mért nagy erejű földrengések több mint 20 százaléka.
Forrás
MTI
