Prágában újra kiállítják a koronázási ékszereket
PRÁGA. Májusban újra láthatóak lesznek a cseh koronázási ékszerek. A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázási ékszereket a prágai Hradzsin legdíszesebb termében, az Ulászló teremben május 10-től május 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A belépés már hagyományosan ismét ingyenes lesz.
A koronázási ékszerek kiállítására az új cseh köztársasági elnök megválasztása kapcsán kerül sor - közölte Hana Burianová, a cseh államfő szóvivője szombaton. A rendeletet, hogy a koronázó ékszerek csak rendkívüli, ünnepélyes alkalmakkor legyenek kitéve közszemlére még IV. Károly német-római császár és cseh király adta ki a 14. században. Ennek következménye, hogy például a 20. században is csak kilenc alkalommal voltak kiállítva, míg századunkban a 2003-ban megtartott 11 napos kiállítás volt az első alkalom a kincsek megtekintésére. A kiállítást a Cseh Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulója, valamint az előző köztársasági elnök megválasztása alkalmából rendezték meg.
A kiállításra kerülő Szent Vencel-i királyi korona, a jogar és az országalma a cseh államiság legfontosabb jelképeinek számítanak. A drágakövekkel ékesített királyi korona 21 karátos aranyból készült, s legrégibb részei a 11.-13. századból származnak. Mai formáját alapvetően a 14. században, IV. Károly idején nyerte el. A szintén aranyból készített, drágakövekkel díszített jogar és országalma a 16. század elejéről valók.
A cseh koronázási ékszereket egyébként rendeltetésüknek megfelelően legutoljára 1836. szeptember 7-én használták, amikor a Habsburg házból származó Ferdinándot cseh királlyá koronázták. A két utolsó Habsburg-házi uralkodó - I. Ferenc József és I. Károly - sosem koronáztatta magát cseh királlyá.
A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázó ékszereket a hradzsini Szent Vitus székesegyház pincéjének páncélszekrényében őrzik, amely hét kulcsra nyílik. A kulcsok mindegyike más-más köztisztviselőnél van, akik csak együtt tudják kinyitni a széfet. A hatályban lévő szabályozás szerint jelenleg az államfőnek, a kormányfőnek, a parlament két házelnökének, a prágai főpolgármesternek, a prágai érseknek és a székesegyház főpapjának van egy-egy kulcsa. Õk a kiállítás kezdete előtt egy nappal a szigorú előírásoknak megfelelően közösen kinyitják a széfet, hogy kiállítás keretében a becses koronaékszereket újra megtekinthesse a nagyközönség is.
A legutóbbi kiállítás alkalmával, 2008-ban összesen több mint 30 ezer ember tekintette meg a kincseket. A belépésre 4-5 órát kellett várakozni. A látogatók számát korlátozza, hogy többféle ok miatt az Ulászló-terembe naponta legfeljebb négyezer embert lehet beengedni.
A kiállításra kerülő Szent Vencel-i királyi korona, a jogar és az országalma a cseh államiság legfontosabb jelképeinek számítanak. A drágakövekkel ékesített királyi korona 21 karátos aranyból készült, s legrégibb részei a 11.-13. századból származnak. Mai formáját alapvetően a 14. században, IV. Károly idején nyerte el. A szintén aranyból készített, drágakövekkel díszített jogar és országalma a 16. század elejéről valók.
A cseh koronázási ékszereket egyébként rendeltetésüknek megfelelően legutoljára 1836. szeptember 7-én használták, amikor a Habsburg házból származó Ferdinándot cseh királlyá koronázták. A két utolsó Habsburg-házi uralkodó - I. Ferenc József és I. Károly - sosem koronáztatta magát cseh királlyá.
A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázó ékszereket a hradzsini Szent Vitus székesegyház pincéjének páncélszekrényében őrzik, amely hét kulcsra nyílik. A kulcsok mindegyike más-más köztisztviselőnél van, akik csak együtt tudják kinyitni a széfet. A hatályban lévő szabályozás szerint jelenleg az államfőnek, a kormányfőnek, a parlament két házelnökének, a prágai főpolgármesternek, a prágai érseknek és a székesegyház főpapjának van egy-egy kulcsa. Õk a kiállítás kezdete előtt egy nappal a szigorú előírásoknak megfelelően közösen kinyitják a széfet, hogy kiállítás keretében a becses koronaékszereket újra megtekinthesse a nagyközönség is.
A legutóbbi kiállítás alkalmával, 2008-ban összesen több mint 30 ezer ember tekintette meg a kincseket. A belépésre 4-5 órát kellett várakozni. A látogatók számát korlátozza, hogy többféle ok miatt az Ulászló-terembe naponta legfeljebb négyezer embert lehet beengedni.
Forrás
MTI
