Pozsony és Krakkó között - kiállítás Krakkóban
A műtárgyak zömét a kiállítást összeállító pozsonyi Nemzeti Galériából kölcsönözték, de több mint 20 állami és magángyűjteményből - köztük a magyarországiakból - is érkeztek alkotások.
Az időrendben haladó, de mindenekelőtt a 18. századi érett barokk műkincseit felsorakoztató tárlat elkülöníti a mai Szlovákia három fő művészeti régióját - a Bécshez közeli központokat (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra), a szintén a bécsi művészet vonzáskörében működő felvidéki bányavárosokat, valamint a keleti vármegyéket: a Szepességet, Sárost és Abaújt.
A bemutatott korszakban Szlovákia "a soknemzetiségű Magyar Királyság része volt, mely a szintén soknemzetiségű Lengyelországgal volt határos" - fogalmazott a krakkói múzeum honlapján megjelent tanulmányban az intézmény munkatársa, Marta Bosak. "A határ nem jelentett akadályt, a mai Szlovákia területén megszületett, Bécsben tanuló művészek krakkói, varsói, lembergi megrendelésekre dolgoztak" - mutatott rá.
A kiállítás főkurátora, Katarína Chmelinová egyik célkitűzése az volt, hogy a barokk kori magyar és lengyel kultúra határmezsgyéjén készült alkotásokat szemléltesse. Így megtekinthetők a Lengyelországnak a 18. század végéig elzálogosított szepességi városokban keletkezett művek, köztük a korszak legjelentősebb magyar ötvösmestere, a lőcsei Szilassy János liturgikus remekei.
A tárlat teret szentel a bécsi szépművészeti akadémiához, valamint dél- és nyugat-európai kulturális központokhoz köthető alkotóknak is. Megtekinthetők az európai barokk jeles osztrák képviselője, Georg Raphael Donner mitikus szobrai, a korszak két kiemelkedő arckképfestője, Kupeczky János és Mányoki Ádám alkotásai, August Querfurt csatajelenetei, Franz Xaver Messerschmidt groteszk szoborportréi, valamint a magyarországi rokokó jelentős képviselőjeként is számon tartott Franz Anton Maulbertsch osztrák művész vásznai.
A kiállítás a barokk halálkultuszának is teret szentel, bemutatva több ravatalképet, köztük Rákóczi László felesége, Bánffy Erzsébet 1663-ban keletkezett halotti portréját és egy ritkaságszámba menő, 18. század eleji felvidéki pestiskeresztet, mely Krisztus fekélyes sebekkel borított testét ábrázolja. A tárlat április 23-áig tekinthető meg.
