Pálosok – a magyar rend évszázadai
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású, ma is működő szerzetesrend, amelyet 1250 körül Boldog Özséb pilisi remete alapított. Névadójuk az a Szent Pál volt, akit első remeteként tartanak számon. A Magyar Nemzeti Múzeumban június 15-én nyílt kiállítás elsődleges célja az, hogy bemutassa nézőinek a rend történetét, jelenét, utalva jövőbeli lehetőségeikre is. A kiállítás anyagában megtekinthetőek a pálos vonatkozású irodalmi emlékek, liturgikus tárgyak, képzőművészeti alkotások.
A rend – sok évszázados története során – számos virágzást és hanyatlást megélt, ám az idő próbáját mindannyiszor kiállta. Az első nagy csapást a törökök mérték rá, amikor 1526-ban lerombolták a budaszentlőrinci központjukat, legyilkolták a szerzeteseket, megsemmisítették értékeiket. A közel száz kolostorból csak alig néhány vészelte át ezt az időszakot. A viszontagságok ellenére a 18. század közepére ismét a legfontosabb szerzetesrendek közé emelkedtek.
Az 1786-os év újabb csapást hozott a pálosokra, hiszen II. József feloszlatta a rendet, vagyonukat pedig elkobozta. Szerencsére a pálosok lengyelországi kolostorai fennmaradtak. Azóta központjuk Czestochowában és Jasna Góra kolostorában van. Itt kerül sor a rendfőnökválasztó nagykáptalanokra, itt van a rend archívuma és kincstára. A pálosok csak 1934-ben térhettek vissza Magyarországra, akkor vették birtokba a gellérthegyi Sziklatemplomot, majd megépült a pécsi központjuk is.
1950-ben a komunista rendszer újfent feloszlatta őket, ám – ennek ellenére – néhányan titokban folytatták szerzetesi életüket. Ők 1990-től tértek vissza kolostoraikba.
A pálos rend legfőbb jellemzője egyrészt a hófehér rendi ruha, másrészt Szűz Mária tisztelete, különösen a Fekete Madonna ábrázolásában. Évente mintegy 4,5 millió ember keresi fel a czestochowai kolostort a híres kegykép, a Fekete Madonna miatt. 1430 húsvétján rablók támadták meg a kolostort, a csodatévő képről pedig letépték a drágaköveket és a vótumokat.
A képet el is akarták vinni, lovas kocsira rakták, ám a lovak nem tudták a kocsit elmozdítani. Ekkor a rablók a képet földre dobták, összetörték, karddal megvágták és elmenekültek. A tetthelyen ugyanakkor egy patak fakadt, ebben a pálosok megmosták az összetört képet, Krakkóba vitték, ahol Ulászló király udvarában restaurálták.
A kiállítás kitekint a külföldön élő pálosok központjaira is, hiszen ma négy kontinens 16 országában vannak jelen.
A magyar rendtartományban a pálosok 5 kolostort tartanak fenn 18 rendtaggal. Ezeket a helyszíneket a tárlaton vasútmodell megállóiként láttatják. A kiállítás egy kerengő installációval kezdődik, majd egy barlangon vezet keresztül, ahol a látogató a rend meghatározó tevékenységeiről kap információt.
A tárlatot szubjektív tárlatvezetések is színesítik, ezeket a rendhez közelálló személyek vezetik. A tervek szerint augusztus végén régészek, irodalom- és művészettörténészek tartanak majd kerekasztal-beszélgetéseket.
Akinek felkeltettük az érdeklődését, az a kiállítást szeptember 12-éig személyesen is megtekintheti a Magyar Nemzeti Múzeum második emeletén.
Megjelent a Magyar7 2021/33.számában.
