Nyugat-Európa Kelet-Európáért - Konferencia a magyar kisebbségekről

Az Európai Unió által támogatott program célja, hogy az Európa országaiból érkező kilenc partner megossza tapasztalatait az ottani magyar kisebbségek életéről, jogaik érvényesítéséről. A kétéves projekt keretén belül már több szakmai találkozóra és fórumra is sor került. Az egri konferenciára a magyarországi és felvidéki résztvevők mellett angol, dán, svéd, német, cseh, észt és holland nyelvterületről érkeztek magyar szervezetek képviselői.

„Annak ellenére, hogy egy nyelvet beszélünk és nagyon sok esetben egy a véleményünk, azért mindenki egy más világból, egy más társadalomból jön. Pontosan ez volt a célja a pályázatnak, hogy ütköztessük a véleményeket, tapasztalatokat cseréljünk, és ők is megosszák a véleményüket a szlovákiai magyarok képviselőivel” – mondta a Hírek.sk-nak Papp Sándor, a Pro Kalondiensis Polgári Társulás elnöke.

Halsai György, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének képviselője rámutatott: Európa különböző országaiban számtalan kisebbség van, akik rendkívül széles körben használhatják nyelvüket. „Úgy képzelem – sok magyar úgy képzeli –, hogy ez egy olyan jog, amelyet bárhol Európában el lehet várni. Mindenkitől, minden kormánytól, minden országban” – hangoztatta.

Talur Katalin, az Észtországi Magyarok Munkácsi Mihály Egyesületének elnökségi tagja a kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette: Észtországban azon személyektől, akiknek születésük révén jár bizonyos ország állampolgársága, nem lehet azt elvenni. „Önszántukból lemondhatnak róla, de egyetlenegy országnak sincs arra joga, hogy ezt elvegye tőlük” – hangsúlyozta.

A konferencián a kettős állampolgárság kérdése mellett szóba került a kétnyelvű táblák ügye, s a jelenlévő szervezetek képviselői választ kaptak a felvidéki magyar politikai helyzettel kapcsolatos kérdéseikre is.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője portálunknak elmondta: a külföldi magyaroknak nincs komoly, mély betekintésük a szlovákiai magyarság ügyeibe. A konferenciának hála, ezután teljesen új területeken is segítséget nyújthatnak egymásnak a határon túli magyarok.

A jelenlévő szervezetek saját országuk magyarságának életéről is meséltek. „A bizonytalanság ránk is nagyon-nagyon vonatkozik. Az egzisztenciális bizonytalanság, a magyarságunkban való elbizonytalanodás ugyanúgy megvan, mint valószínűleg Szlovákiában. A finnországi magyarok között sokakban egyfajta közöny van aziránt, hogy egyáltalán meg akarnak-e maradni magyarnak. Ami a gazdasági és jogi helyzetet illeti, nyilvánvalóan a finnországi magyarok számára az sokkal jobb” – mutatott rá Karancsi Mária, a Finnországi Magyarok Egyesületének alelnöke.

„Gyakorlatilag a bölcsőtől az öregotthonig minden egyes alkalmat megragadunk arra, hogy a magyarságot megtartsuk” – hangoztatta Tóth István, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének vezetőségi tagja hozzátéve: ennek érdekében nemrég Dél-Svédországban vásároltak egy ingatlant. Egy ifjúsági központot hoznak létre, ahol különböző rendezvényeket, összejöveteleket lehet majd szervezni. A központot március elsején nyitják meg, a megnyitón a Kárpát-medence magyarságát is szívesen látják.

A Nyugat-Európa Kelet-Európáért program, amelynek keretén belül az egri konferencia is megvalósult, tovább folytatódik. A Pro Kalondiensis csapata Finnországba látogatott, hogy személyesen is betekintést nyerjen az ottani magyarok életébe.