Neves magyar műgyűjtők mutatkoznak be Szentendrén
SZENTENDRE. Ismert műgyűjtők, műpártolók és hagyatékok gondozói mutatkoznak be keddtől tíz hónapon át a szentendrei P'Art Moziban - mondta el az MTI-nek Török Katalin művészeti író, a meghívott vendégek beszélgetőpartnere.
Az évtizedek óta Szentendrén élő, tíz éven át galériatulajdonosként is tevékenykedő művészeti írót egyebek mellett a szentendrei képzőművészettel való negyedszázados foglalatosság, a művészek körében szerzett tapasztalatok inspirálták a téma körüljárására - mondta a Műgyűjtők és mecénások sorozat háziasszonya.
Mű és alkotó viszonya mindig személyes és bensőséges történet. Az elkészült műalkotás sorsa, "önálló élete" többfelé módon alakulhat, nem ritkán izgalmas fordulatok kíséretében - magyarázta a szakember. Ott maradhat a művésznél, egy későbbi hagyaték részévé válva, magánkézbe kerülhet vagy gyarapíthatja valamelyik közintézményt. Bármelyik esetről is van szó, "a mű halála", ha hosszú időn keresztül nélkülöznie kell a nyilvánosságot, ha megfosztják attól, hogy hasson, sugározzon - hangsúlyozta.
A rendszerváltás után sok galéria nyílt, nagy lendületet vett a műkereskedelem, felélénkült a műgyűjtés - adott áttekintést a közelmúltról Török Katalin. Kialakult egy tehetős vállalkozói réteg, s ehhez kapcsolódva megsokszorozódott a "felvevőpiac". Az új gyűjtők egy része azonban nem rendelkezett elegendő felkészültséggel, kapcsolatrendszerrel és szükséges idővel, ezért ők többnyire szakértőket alkalmaznak - jellemezte a helyzetet a szakember, aki rögtön hozzá tette azt is, hogy a most induló sorozatban nem ezzel a gyűjtőréteggel találkozhat a közönség. A meghívottak egészen más szemléletet képviselnek, mindegyikük egy-egy szuverén gyűjtői karakter, de valamennyien évtizedek óta gyűjtenek szenvedéllyel, nagy tudással és igényességgel.
Török Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorozat címében szereplő mecénás szót tágabban értelmezte, "hiszen egy-egy hagyaték civil őrzője, gondozója is komoly és áldozatos műpártolást végez". Példaként Jeges Andrást említette, aki édesapja, Jeges Ernő festőművész örökségét ápolja, vagy Kováts Kristófot, Aba-Novák Vilmos unokáját, aki leányfalui galériájában évek óta valóságos műpártolói missziót folytat.
A kedden kezdődő beszélgetéssorozatban a gyűjteményeket és hagyatékokat nemcsak szóval, de képpel is bemutatják. Az első fél év programjában a közönség az említettek mellett Haas János galériatulajdonossal, Gömör Béla reumatológus professzorral, Kárpáti Tamás újságíróval és Doszpod József orvossal találkozhat, akiknek köszönhetően izgalmas történeteket és személyes indíttatású "művészettörténeti előadásokat" is hallhatnak.
Mű és alkotó viszonya mindig személyes és bensőséges történet. Az elkészült műalkotás sorsa, "önálló élete" többfelé módon alakulhat, nem ritkán izgalmas fordulatok kíséretében - magyarázta a szakember. Ott maradhat a művésznél, egy későbbi hagyaték részévé válva, magánkézbe kerülhet vagy gyarapíthatja valamelyik közintézményt. Bármelyik esetről is van szó, "a mű halála", ha hosszú időn keresztül nélkülöznie kell a nyilvánosságot, ha megfosztják attól, hogy hasson, sugározzon - hangsúlyozta.
A rendszerváltás után sok galéria nyílt, nagy lendületet vett a műkereskedelem, felélénkült a műgyűjtés - adott áttekintést a közelmúltról Török Katalin. Kialakult egy tehetős vállalkozói réteg, s ehhez kapcsolódva megsokszorozódott a "felvevőpiac". Az új gyűjtők egy része azonban nem rendelkezett elegendő felkészültséggel, kapcsolatrendszerrel és szükséges idővel, ezért ők többnyire szakértőket alkalmaznak - jellemezte a helyzetet a szakember, aki rögtön hozzá tette azt is, hogy a most induló sorozatban nem ezzel a gyűjtőréteggel találkozhat a közönség. A meghívottak egészen más szemléletet képviselnek, mindegyikük egy-egy szuverén gyűjtői karakter, de valamennyien évtizedek óta gyűjtenek szenvedéllyel, nagy tudással és igényességgel.
Török Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a sorozat címében szereplő mecénás szót tágabban értelmezte, "hiszen egy-egy hagyaték civil őrzője, gondozója is komoly és áldozatos műpártolást végez". Példaként Jeges Andrást említette, aki édesapja, Jeges Ernő festőművész örökségét ápolja, vagy Kováts Kristófot, Aba-Novák Vilmos unokáját, aki leányfalui galériájában évek óta valóságos műpártolói missziót folytat.
A kedden kezdődő beszélgetéssorozatban a gyűjteményeket és hagyatékokat nemcsak szóval, de képpel is bemutatják. Az első fél év programjában a közönség az említettek mellett Haas János galériatulajdonossal, Gömör Béla reumatológus professzorral, Kárpáti Tamás újságíróval és Doszpod József orvossal találkozhat, akiknek köszönhetően izgalmas történeteket és személyes indíttatású "művészettörténeti előadásokat" is hallhatnak.
Forrás
MTI
