Nemzettudat-erősítő időutazás a Feszty Árpád Emlékév záróünnepségén
Az említett alapítvány a jubileum alkalmából az Erdélyben, Kárpátalján és Délvidéken tartott Hazatérés-rendezvénysorozat végén Komáromot választotta záróünnepsége helyszínéül, hangsúlyossá téve az összefogás jegyében történő határon túli szerepvállalást.
„A Történelmi Magyarország területén élő 10-18 éves gyermekek részére összeállított vetélkedősorozatot azzal az üzenettel indítottuk útjára, hogy bármely tájegységről érkezzünk is, ahol magyar szó, magyar lelkület lengi át szívünket, mindenhol otthon vagyunk, egyek vagyunk. Sorsunk közös, s ennek megfelelően egységes akarattal tudunk a jövőbe nézve olyan célokat megvalósítani, mint ezer éve Árpád vezér a magyarok bejövetelével, vagy Feszty Árpád, aki a kor jelentős szellemi alakjait és patrónusait mozgósítva határidőre elkészítette a Körképet, melynek felállításában az egész nemzet egységes szívdobbanása lüktetett“ – mondta Ökrös Mariann, a Feszty–körkép Alapítvány elnöke.
A komáromi ünnepség felvezetőjeként csütörtökön délután a nemrég felújított helyi Tátra moziban vetítették a Kassai Lajos életéről-munkásságáról készített Lovasíjász című filmet, amit a szereplők részvételével megvalósuló közönségtalálkozó követett. Pénteken délelőtt ugyanott Ökrös Mariann üdvözlő szavai után az egy évvel ezelőtt alakult Ghymesi Igricek Katona István népzenész-koreográfus (Martos) vezetésével muzsikáltak-daloltak, majd az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda égisze alatt 18 éve működő Bellő gyermek néptánccsoport és népzenekar szórakoztatta a nézőket, köztük a helyi érdeklődőkön kívül a kolozsvári, váci, ópusztaszeri és felsőtárkányi vendégeket is.
Ozsváth Sándor budapesti művelődéstörténész a magyar beszédről tartott előadást. „Sajnos, magyar nyelvünk nagyon elhanyagolt, gyalázatos helyzetben van. Pár év alatt úgy elkorcsosulhat, hogy rá sem ismerünk“. Beszédnyelvünk megdöbbentő romlása kapcsán azt is fájlalta, hogy míg régen a szép magyar beszéd tanítása alaptantárgy volt, manapság sok „beszédből élő“ tv-s és rádiós bemondó, színész, pedagógus... is csúnyán, helytelenül beszél... Előadása után az ópusztaszeri Szent Miklós Alapiskola diákjai ismertették meg a hallgatósággal Ópusztaszer történetét és nevezetességeit, majd vígan ropták a néptáncot. Délután pedig Monus József harci íjász-világbajnok és Guiness-rekorder a hagyományos és harci íjászat jellegzetességeiről beszélt, tisztelgve a magyar zászló és őseink emléke előtt.
A következő helyszín a Kultúrpalota előtti múzeumkert volt, amely elé látványosan bevonult a hét vezér (a Vermes-törzs tagjai), s Árpád szerepében a gútai Vadkerti Imre az eseményhez kötődő dalokat énekelt. Külön említést érdemel az általa már odabenn csodálatosan előadott Bánk bán-ária, a Hazám, hazám...
Az ünnepség díszvendégei voltak a Feszty család tagjai, akik nemcsak személyes jelenlétükkel, de lelkileg és aktív részvételükkel is folyamatosan támogatták az egész évben zajló rendezvénysorozatot.
A díszvendégek között többek között jelen volt Kertész Péter – az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója, Nagy László – Magyarország pozsonyi nagykövetségének tanácsosa, dr. Szabó Iván ügyvéd – a Feszty Életműdíj létrehozásának kezdeményezője (Ledina Kerámia Kft.), Jerasz Anikó - a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, dr. Laky Takács Péter Attila - Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja, Nagy Béla - a beregszászi református diakónia vezetője és Stubendek László, Komárom polgármestere helyettesével, Knirs Imrével együtt. Kövér László fővédnök, az Országgyűlés elnöke a nemzeti gyásznappal kapcsolatos teendői miatt személyesen nem vehetett részt az ünnepségen, ezért üdvözlő levelét olvasták fel. Ahogy elhangzott: az idők járása gyakorta nem kedvezett a magyar nemzetnek, hatalmas veszteségeket kellett elszenvednie. Ennek ellenére mégis megmaradt, mert a magyarság ereje az anyanyelvéhez, kultúrájához, gyökereihez való ragaszkodásában, a szülőföldjén való otthon-létében rejlik, amely a vérzivataros időkben is megvédte őt a teljes megsemmisüléstől. Kövér a Feszty-körkép legnagyobb érdemének azt tartja, hogy “annak köszönhetően a magyarság megtanulja a szívével látni Kárpát-medencei otthonát”. Elismeréssel szólt a Feszty családról, amely nagy érdeme, hogy a II. világháború alatt sikerült megmentenie a Körképet. “Minden nemzedék váljon honfoglalóvá, és vegye birtokába a magyarság eszmei-tárgyi örökségét! A Feszty-emlékév is nagy mértékben hozzájárult e cél megvalósulásához” – hangsúlyozta Kövér László üzenetében.
Csütörtöky József múzeumigazgató ünnepi köszöntőjében örömteli és megtisztelő dolognak nevezte, hogy az általa irányított, idén 130 éves múzeum patinás dísztermében zajlik a záróünnepség. Leszögezte: intézményük a gazdag Feszty-életmű több jelentős darabját (pl.: az 1896-ban készített Bánhidai csata című festményét is) őrzi, amelyeket a Jókai-hagyatékkal együtt a jövőben is méltóképpen kívánnak bemutatni a nagyközönségnek.
Nagy László nagykövetségi tanácsos Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövete nevében is köszöntötte a több száz jelenlevőt. Kiemelte: bár a magyar állam feladata megfelelő keretet teremteni a nemzet megmaradásához, de személyes kapcsolatokkal kell átszőnünk a Kárpát-medencét, ahogy azt a Feszty-emlékév szervezői is tették. „Építeni kell a nemzetet, hogy egyek legyünk, mert egy a zászlónk. Együtt kell tennünk a szebb jövőnkért! Akarjuk a közös magyar jövőt építeni! Adja az Isten, hogy így legyen!“ – fejtette ki.
A Feszty család képviseletében Feszty Árpád dédunokaöccse: Feszty Zsolt, komáromi városatya-vállalkozó szólt a dísztermet és a kivetítőkkel felszerelt előcsarnokokat zsúfolásig megtöltő hallgatósághoz. A Feszty-hagyaték kapcsán példaértékűnek tartja, hogy Feszty Árpád mindig a szülőföldjéből merített ihletet, szívesen festette le az ott élő embereket, és mindig hazatért, illetve bohém művészként is mélyen hívő ember volt.
Ökrös Mariann alapítványi elnök beszéde elején kijelentette: „szegényebb a lelke annak a magyarnak, aki az élete során legalább egyszer nem tekinti meg A magyarok bejövetele című megunhatatlan, világviszonylatban egyedi Körképet, amely 122 év elteltével is ekkora hatással van a nemzetre“. Majd arról beszélt, hogy manapság sajnálatosan sokan hiszik, hogy nem trendi dolog hazaszeretetről beszélni. „Legyen végre az! Hazatérni a szívünkben kell, merjük végre vállalni magyarságunkat, szükségünk van az összetartásra, az összetartozás érzésére...“ – szólította fel a mai magyarokat. Végül a Feszty-emlékév Kárpát-medence-szerte megtartott rendezvényeiről szóló képes beszámolója következett.
A díjátadó gála során 2 személyt Feszty Ifjú Csillaga kitüntetésben részesítettek, emlékplaketteket pedig 54 olyan személy vehetett át, akik a Feszty Árpád Emlékév sikeres megvalósításban nyújtottak segítséget, illetve évtizedeken át a határon túli magyarság összefogásáért, a magyar fiatalok felkarolásáért és a kollektív nemzettudat megerősítéséért munkálkodtak. Életműdíjat Tokay Rozália, a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának alapító elnöke és az ottani Szent Kamill Szociális Otthon megalapítója, továbbá a Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért is munkálkodó dr. Cey-Bert Róbert Gyula író, őstörténet – és Távol-Kelet-kutató, valamint Püski István, a 77 éve működő Püski Könyvkiadó tulajdonosa vehetett át.
Az aztkövető konferencia képzőművészeti, művelődéstörténeti és történészi szemszögből is szakmailag magas igényességgel zajlott. Görbe Márk művészettörténész, illetve a legendás hírű dr. Cey-Bert Róbert Gyula az érintett szakterületek kiemelt képviselőiként beszéltek Feszty Árpád munkásságáról, illetve az ősmagyar vallásról és a táltos hitvilágról.
A Feszty Szalon keretében Feszty Zsolt kérte fel az egykori Kingyesi Barátok leszármazottait és a Feszty-hagyaték éltetéséért munkálkodó további barátait egy pódiumbeszélgetésre. Ezzel megidézte a 120 évvel ezelőtti korszak szellemi elitjének eszmeiségét, mely a kor meghatározó irányvonalát képviselte a századforduló magyar történelmi, irodalmi, kultúrpolitikai és művészeti vonalán. Véleményformáló erejével pedig befolyásolta a magyar közvélemény alakulását, mely erősen hatott a kor magyarságtudatának megerősítésére és nemzeti összefogásra buzdított.
A vendégek közül a kárpátaljai Popovics Béla tanár-helytörténész nevéhez kötődik a Feszty-körkép előrajzolásának pontos földrajzi beazonosítása. Õ 2004-ben talált rá arra a helyre, ahol Feszty Árpád festőtársaival letáborozott, és előrajzolta a Körkép hátteréül szolgáló hegyvonulatot. Ennek neve ez idáig tévesen, hiteltelen forrásból származva Volóci-völgyként élt a köztudatban. Most azonban megtudtuk, hogy az a Munkács városának keleti területén elhelyezkedő Kendereske község körüli domboldal. Popovics kezdeményezésére kicsinyített kőrotundát állítottak fel a Kenderesi dombon, melynek továbbgondolásában az alapítvány előterjesztette azt a javaslatot, hogy az újra épülő Városligetbe tervezzék be a Körkép eredeti kiállítási helyéül szolgáló Rotunda-emlékhelyet.
A záróünnepség a nemzeti gyásznapról való megemlékezéssel és rövid imával, valamint koszorúzással ért véget. A látogatók a múzeum szemközti épületében a Feszty – hagyatékból nyíló kiállítást is megtekinthették.
Szombaton a Feszty Árpád életútjához és hagyatékához kötődő, emlékét hűen ápoló Ógyallán és Martoson folytatódik a záróünnepség. Az ógyallai Konkoly-Thege Miklós Művelődési Központban reggel 9, a martosi Feszty Árpád Művelődési Parkban pedig 14 órakor kezdődtek a műsorok. Feszty Árpád szülőhelyén Basternák Ildikó polgármester, Deme László iskolaigazgató és Ökrös Mariann alapítványigazgató ünnepi beszéde hangzik el. Lehetőség nyílik a helyi Feszty-emlékszoba megtekintésére, Feszty Árpád festményeit Vrábel Sándor mutatja majd be, s fellépnek a helyi diákok. Mindkét helyszínen beiktatják azt a gyermekeknek szánt programpontot, amikor a Feszty-körkép reprodukcióit lehet kiszínezni és megfesteni. Martoson a tájház megtekintésével és közös zenéléssel-énekléssel fejeződik be a sokrétű műsorfüzér.
