Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban - KÉPEKKEL
Idén is megérkezett a világ egyik legnívósabb fotópályázatának nyertes anyaga a Nemzeti Múzeumba. Ezúttal szeptember 20. és november 5. között 20 ország fotóművészének 150 fotója látható a magyar fővárosban.
A World Press Photo - kiállítás ötlete 1955-ben fogalmazódott meg Hollandiában azzal a céllal, hogy a hazai fényképészek az egész világnak megmutathassák fotóikat. A fotósok nonprofit szervezetet hoztak létre, és kifejezték elkötelezettségüket a sajtószabadság és a vizuális újságírás iránt.
Becslések szerint a föld lakosságának fele nem fér hozzá a szabadon közölt hírekhez és információkhoz. Ráadásul az elmúlt 20 évben több mint 1600, évente átlagosan 80 újságírót ölnek meg. A World Press Photo elsősorban azzal támogatja a sajtószabadságot, hogy bemutatja a világ legjobb sajtó- és dokumentumfotóit, segíti a fotósokat és a vizuális kultúra mind szélesebb körben történő terjesztését.
1967-ben a zsűri először ítélte oda Az év sajtófotója-címet egy színes felvételnek. 1972 pedig a verseny először lépte át Hollandia határait.
Napjainkig a vándorkiállítás már 129 országban megfordult. 1977-ben először nyerte a versenyt egy nő, 1981-ben pedig olyasvalaki lett a győztes, akit tudta nélkül neveztek be. 1990-ben a nyertes fotó a Tiananmen téri tankok előtt álló tüntetőt ábrázolta a békés ellenállás jelképeként. 2011-ben Jodi Bieber egy megcsonkított nő fotóját tárta a nézők elé, ám azt nem az erőszak áldozataként, hanem szép és erős nőként láttatta. 2019-ben a nyertes fotó egy hondurasi gyereket ábrázolt az amerikai határon. A felvételnek köszönhetően került a zéró tolerancia-elv hatályon kívül, azaz azóta nem lehet a bevándorló szülőket és gyerekeiket elválasztani egymástól.
2022-ben Amber Bracken elsőként nyerte meg úgy a versenyt, hogy képén nincs emberi alak. Helyette a fotó középpontjában egy útmenti emlékmű áll, amelyet az őslakos indián gyerekek halálának emlékére állítottak.
Ugyanakkor minden regionális nyertes munkája automatikusan bekerül a World Press Photo kiállításra, valamint az abból készülő évkönyvbe, amely több nyelven, harmincezer példányban jelenik meg a világon. Az idei pályaművek témáját illetően bemutatásra kerül többek között az ukrajnai háború, az afganisztáni tálibok uralma, a folyók vízének kihasználása Közép-Ázsiában és az USA-ban, az ausztráliai áradások, a perui olajszennyezés, a ghánai demenciában szenvedő emberek, a mianmari katonai diktatúra, a kambodzsai béranyaság, a Fülöp-szigeteki „drogellenes háború“, a migránsok beilleszkedésének problémái stb. Olyan kérdésekkel és témákkal találkozhatunk, amelyek a világban zajlanak, és amelyekről a látogató viszonylag keveset tud, esetleg annak jelentőségét fel sem tudjuk fogni. A fotók nemcsak számot adnak a meghatározó eseményekről, hanem a kiváltott élethelyzeteket és emberi történeteket helyezik a középpontba.
Személyes kedvencem pedig az a fotó, amelyen egy fiatal nő pihen Teherán egyik forgalmas terén, megtagadva a kötelező hidzsáb viselését. A 22 éves kurd lányt az Iszlám Köztársaság erkölcsrendészete őrizetbe vette és megölte. Az ügyből országos tiltakozássorozat lett.
A vándorkiállítás idén nem kevesebb, mint 60 várost érint világszerte. A kiállításon hiteles képekkel hiteles történeteket tekinthetünk meg, olyanokat, amelyek gondolkodásra kell hogy késztessék a nézőt. A tárlat anyaga felhívja a figyelmet világunk konfliktusaira, társadalmi és környezetvédelmi kérdéseire, ugyanakkor történelmi dokumentumként szolgál majd a jövő generációi számára.
Tavaly a budapesti tárlat lett a második leglátogatottabb helyszín. Nem kizárt, hogy az idén sem lesz ez másképp, hiszen ottjártunkkor is számtalan érdeklődő állt sorban a pénztárnál, hogy megválthassa belépőjegyét.
