Nem tükrözi a munkapiaci igényeket a hazai szakképzés

„A múltban az volt a szokás, hogy a nagyvállalatok a szaktanintézetekkel közreműködve nevelték ki a jövendő alkalmazottaikat, akiknek szakmai gyakorlatot kínáltak és részben képzési költségeikhez is hozzájárultak. Ezzel egyrészt a diákoknak segítettek a jobb szakismeretek és gyakorlati tapasztalatok megszerzésében, másrészt minőségi munkaerőt biztosítottak saját maguknak” – mondta Jiøí Vacek, a CEEC Research elemző társaság igazgatója. Hozzátette: manapság az efféle hozzáállás nagyon ritka. Emellett egyre romlik az iskolák végzőseinek a szaktudása, gyakran a cégeknek további iskolázásban kell részesíteniük őket. „Hiány mutatkozik a valóban minőségi végzősökből” – jegyezte meg.

Lukáè Zsolt, az Építési Vállalkozók Szlovákiai Szövetségének (ZSPS) elnöke a kedvezőtlen jelenséget egyebek mellett azzal is magyarázza, hogy az iskolák fenntartói a finanszírozás szempontjából demotiváltak. Véleménye szerint a „fejpénz" nem nyújt alkalmat az olyan szakok fejlesztésére, amelyek esetében jelentős kiadással jár a tantermek és a műhelyek felszerelése. Úgy véli, a diákok a hiányzó szakmai tapasztalatokat és készségeket rendszeres szakmai felkészítéssel a lehetséges munkáltatókkal együttműködve is megszerezhetnék.

„Ezeknek a cégeknek viszont nyomós okkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy tapasztalatlan ifjakkal működjenek együtt, akik jó minőségű termékeket állíthatnak elő, ugyanakkor selejtet is gyárthatnak, nyersanyagot tehetnek tönkre, pazarolhatnak” – mutatott rá Lukáè. Meggyőződése, hogy törvényi szabályozásra van szükség, mégpedig a duális oktatási rendszer bevezetésére, tehát az elméleti oktatás és a szakmai gyakorlat egyesítésére a valós munkapiaci igények szerint.

„A duális rendszer elemeinek bevezetését a szakképzésről szóló törvény tervezett módosítása teszi majd lehetővé, az indítványt ősszel terjesztik elő“ – reagált Michal Kaliòák, az oktatási minisztérium szóvivője.