2025. március 29., 20:05

Nem lehet soha mesterséges, ami intelligencia

Március 21-én nyitották meg a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában a XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé kiállítását. A színvonalas tárlat 150 fotográfiát vonultat fel és április végéig tekinthető meg.

 

A XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé kiállítása a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában
A Magyar Művészeti Akadémia fődíját Máthé András sorozata érdemelte ki
Fotó: Lacza Gergely

A címben szereplő idézet Ákos legújabb lemezének egyik dalszövegéből való, és Gál András fotóművész, a biennálé művészeti vezetője idézte annak kapcsán, hogy minek is készítenek művészek fényképeket 2025-ben, amikor a mesterséges intelligencia már bármit kigenerál, csak parancsokat kell adni neki? Erre a kérdésre maga a Vermes-villában kiállított 150 fotó a válasz, tehát éppen azért, hogy ilyen képek szülessenek. A mesterséges intelligencia ugyanis sohasem fogja az alkotók legbelsőbb, legmélyebb érzéseit közvetíteni, így az a képeken keresztül megszólítani sem fog tudni bennünket.

A megjelenteket Iván Péter, a Kortárs Magyar Galéria és a Csaplár Benedek Művelődési Központ igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy Gál Andrással jó néhány évvel ezelőtt ismerkedtek meg a galéria művésztelepén, s azóta a Vermes-villában jobbnál jobb kiállítások valósultak meg, melyeknek ő is tevékeny résztvevője volt. Az egyik ilyen az Esztergomi Fotográfiai Biennálé, amelynek 2023-as anyaga is látható volt Dunaszerdahelyen.

 Úgy gondoltuk, hogy ezt a tárlatot érdemes elhozni ide, hiszen 1976 óta létezik ez a rangos megmérettetés, amelynek fotóit több helyen is kiállították, és külön öröm számomra, hogy közéjük felkerült a Vermes-villa is. Olyan ismerősök a kiállítók, akik részt vettek művésztelepeinken, hiszen rendszeresen együttműködünk a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületével – emelte ki Iván Péter, aki a közönség figyelmét arra is felhívta, hogy a kiállítás befejeztével a Vermes-villa épületét kívül-belül a munkagépek uralják majd egészen őszig, ugyanis megkezdődik a létesítmény teljes rekonstrukciója.

Gál András hangsúlyozta, hogy az idei pályázati kiírásuknak különös apropója is volt. A felhívás ugyanis úgy hangzott, hogy várnak minden 5 évnél nem régebbi, hivatalosan nem publikált, művészi indíttatásból készült fotográfiát, amely egy kertben vagy kertről készült. Megjeleníti a kert és az ember kapcsolatát, viszonyát, rávilágít az ember felelősségére, felelősségvállalására, vagy éppen felelőtlenségére, pusztítására. Megfogalmazza a kert szerepét, fontosságát a mai, egyre inkább virtuális társadalmi folyamatok közepette.

Nyilvánvaló tény, hogy nincs kert ész nélkül, de úgy is mondhatnánk, hogy kertész és intelligencia nélkül. Amennyiben a „fotográfia” és a „kertész” szó egy mondatban szerepel, megkerülhetetlen egy név, a magyar fotográfia egyik, ha nem a legismertebb alakja, André Kertész, ebből lett a KERT/ÉSZ. Kézenfekvő volt tehát, hogy a kert tematikáját kiegészítsük Kertész életművével, vagyis az ő műveire való reflektálás, parafrázis, hommage is elfogadható volt ezen a pályázaton – emelte ki a tárlat művészeti vezetője.

A kiállítás pályázati anyagát idén is tekintélyes, kiemelkedő szakmai múltú, ugyanakkor szerteágazó tudású és érdeklődésű zsűri válogatta, és ítélte oda a díjakat, melynek tagjai voltak Korniss Péter, Kossuth-díjas fotográfus (a zsűri elnöke), Balla András kertépítész, fotográfus, Hamarits Zsolt, Balogh Rudolf-díjas fotográfus, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke, Szűcs Gábor kert- és tájépítész mérnök és Taskovics Dorka fotográfus, művésztanár. A díjazott munkák külön falon szerepeltek. Több mint 100 alkotó 405 alkotással jelentkezett a felhívásra. A zsűri végül 75 szerző 150 művét választotta ki; a fényképek megtekinthetők a Vermes-villában.

Az írás megjelent a Magyar7 2025/12. számában.

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.