Művészettörténészek vitatkoznak egy állítólagos Murillo-festményről
Joaquin Caler atya kilenc évvel ezelőtt egy sevillai családtól vásárolta a Jézust megkötözve, töviskoronával a fején ábrázoló képet, amelyet most egy évig a guadixi katedrális múzeumában a nagyközönség is megtekinthet.
A pap a The Art Newspaper című művészeti magazinnak elmondta, hogy ez az alkotás lehetett az eredetije Bartolomé Esteban Murillo híres motívumának, az Ecce Homónak, amelyet a mester számos alkalommal megfestett. Köztük van a Long Island-i Hecksher Museum of Art tulajdonában lévő legismertebb példány is.
Joaqin Caler állításait támasztotta alá Enrique Pareja López, a spanyol királyi szépművészeti akadémia tagja, a sevillai szépművészeti múzeum korábbi igazgatója, aki először a kép restaurálásakor találkozott a művel. Szerinte a guadixi Ecce Homo 1665 és 1670 között készülhetett és jobb, mint a Long Island-i múzeumban őrzött darab. "Meg vagyok győződve arról, hogy jelentős művel van dolgunk" - mondta, hozzátéve, hogy az alkotás annyira jól sikerült, hogy ezt kellene eredetinek tekinteni Murillo hasonló festményeinek sorában.
Mások azonban vitatják, hogy a kép valóban Murillo keze munkája. Benito Navarrete és Enrique Valdivieso - mindketten a 17. századi festő munkásságának köztiszteletnek örvendő szakértői - cáfolják a pap és Pareja López állítását. Szerintük a guadixi festményt Murillo egy tanítványa készítette. Navarrete, a madridi Alcalá Egyetem művészettörténésze úgy véli, a mű nem olyan színvonalú, hogy azt a nagy festőnek lehetne tulajdonítani. "Nem látom Murillo keze nyomát ezen a festményen: Jézus arca szegényesen kidolgozott, nem látni a művész nagyszerűségét a vörös ruhán sem. Ez csak másolat" - mondta.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy művészettörténészek nagy számban a Hecksher-múzeumban lévő festményt ismerték el Murillo Ecce Homo-témájának eredetijeként, még akkor is, ha az intézmény maga egy Murillo-tanítványnak tulajdonítja a művet.
Valdivieso szerint a guadixi kép Murillo műterméből került ki és egyike annak a számos hasonló darabnak, amelyek azért készültek, hogy kielégítsék a nagyszámú megrendelést. Akkoriban ugyanis sok vagyonos spanyol rendelt ilyen festményt vallási indíttatásból, az otthoni imádkozáshoz. "Murillo tehetsége nagyobb volt, mint amiről a guadixi festmény tanúskodik" - vélekedett a szakértő. Hozzáfűzte, még a Long Island-i példány is arról árulkodik, hogy nem Murillo fejezte be, de így is az a legjobb fennmaradt változata az Ecce Homo-képeknek.
