Musical-opera Báthory Erzsébetről

A filmekben, videojátékokban Báthory Erzsébet a gonosz női Drakula. A komoly és a könnyű műfaj megszámlálhatatlan alkalommal dolgozta fel a minden idők egyik legközismertebb magyarjává vált, négyszáz éve kastélyfogságra ítélt Báthory Erzsébet históriáját.

Az angol, francia, német, spanyol, szlovák és magyar tudományos és ismeretterjesztő kötetek mellett szenzációhajhász kiadványok is megjelentek róla. Több évszázados távlatból a történészek sem tudnak egyöntetű állásfoglalásra jutni a hajdani esetről. Néhány dokumentum áll csak a rendelkezésükre, és a korabeli körülmények, amelyekből következtetni tudnak. Megoszlanak a vélemények, hogy kegyetlenkedett-e a grófnő, kioltotta-e hajadonok életét, vagy épp ellenkezőleg: iskolát alapított a nőknek, és a mendemondát épp az akkoriban szokatlan efféle cselekedetei keltették.

Bán Teodórát, a Szabad Tér Színház igazgatóját évek óta foglalkoztatja a Báthory-história. A történelmi kor mellett a per koncepciós mivolta is izgatta, de nem véletlenül a nők évében mutatta be a darabot. A produkció iránt máris érdeklődnek Európában és a tengerentúlon.

"Érdekelt, hogy milyen rémmeséket szül, ha a társadalom, a mikro- vagy makrokörnyezet félreinformálja a közösséget" - indokolta döntését az MTI-Pressnek. "Ennek sokszor ma is áldozatai vagyunk mi, nők. Nem tagadom, más vonatkozásban ugyan, de magam is szenvedő alanya voltam már ilyesminek. Az ősbemutatót követő azonnali visszajelzésekből az látszik, hogy sokan vélik úgy: hiteles a féltékenységet, a szerelem- és hatalomvágyat, valamint meggazdagodási szándékot központba állító színpadi változatunk".

A színházigazgató annyira szívén viselte a darab sorsát, hogy a cselekmény fordulatait többször maga egyeztette Miklós Tibor szövegíróval. A színpadi előadásban csupa-csupa történelmi személyiség elevenedik meg, egy kivétellel - csak Walter detektív a képzelet szülötte. Szomor György és Pejtsik Péter zenéje műfajteremtő, musical-operát alkottak. A koreográfus Novák Péter és a rendező Bagó Bertalan elérte, hogy ebben az előadásban még a máskor statikus kórus is folyton mozgásban van.

Két város, a producert adó Budapest és Kolozsvár fogott össze - az utóbbi a Magyar Opera társulatával -, hogy sikerre vigye a történelmi tárgyú új darabot, amely ősztől az erdélyi "kincses" város teátrumának műsorán szerepel. Budapesten talán a következő nyári szezonban láthatja újra a margitszigeti közönség, pedig leginkább a nem működő Erkel Színház méreteihez és hajdani repertoárjához illeszkedne a többterű színpadon játszódó, igényes kiállítású és komoly, operaénekesi teljesítményt megkövetelő előadás.

Némi kárpótlás, hogy - amint Bán Teodóra elárulta - az alkotóknak reményük van európai uniós és fesztiválszereplésekre a Báthory Erzsébet musical-operával, sőt a tengerentúlról is érdeklődtek a produkció iránt. Lehetőség adódhat tehát arra, hogy a világ előtt rehabilitálják a magyar grófnőt.

A történelmi Báthory család szülötte volt. Ecsedi Báthori György és somlyói Báthory Anna gyermekeként 1560 augusztusában Nyírbátorban látta meg a napvilágot. Anyai nagybátyja volt Báthory Gábor későbbi erdélyi fejedelem.

Alig múlt tizenegy éves, amikor a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróf eljegyezte. Négy esztendővel később megtartották az esküvőt, amelyre Miksa magyar királyt is meghívták, ő azonban lemondta a lakodalomban való részvételt. A gróf a csejtei kastélyt és az azt körülvevő tucatnyi falvat adta nászajándékba a feleségének. A források hol öt, hol hat gyermekükről tesznek említést. Abban viszont egyetértenek, hogy a férjet Fekete bégként emlegették, mert nemcsak bátornak, hanem kegyetlennek is bizonyult a török elleni harcokban. Míg a férjet a háborúskodás kötötte le, felesége sokat volt egyedül. Zárkózottnak tartották, pedig pártfogásába vette a törökök felégette falvak özvegyeit, a megerőszakolt, kifosztott lányokat, asszonyokat, akármilyen nemzetiségűek voltak is. Férje 1604-ben bekövetkezett halála után még inkább visszahúzódott. Talán ez is alapot adott a mendemondákra, melyek szerint a várúrnő okkult tudományokkal foglalkozott, szűzleányok véréből készített magának fiatalító elixírt, és még ivott is a vérükből.

A visszavonultan élő asszonyt 1610. december 29-én egy meglepetésszerű látogatás után tartóztatta le Thurzó György nádor. A Révai lexikon szerint azt sikerült megállapítani, hogy Báthory Erzsébet őrültséggé fajult hisztériában szenvedett. Cselédei kínvallatás nyomán beismerték, hogy úrnőjük gyönyörködött a szolgálatára berendelt fiatal tót lányok bántalmazásában, akiket Fiszko János komornyikkal, illetve Heléna és Dorottya nevű komornáival véresre veretett. Innen eredhet a legenda, hogy szépségének ápolása érdekében hajadonok vérében fürdött, és áldozatait a kastély pincéjében temette el. Ezt idejekorán mesének nyilvánították, hiszen a vér megalvad, mielőtt abban bárki megmerítkezhetne, a kertben eltemetett holttestek sérüléseit pedig korabeli orvosi beavatkozás következményének vélték.

Szabályos per nem indult, noha azt II. Mátyás király is szorgalmazta. De később talán nem akarták az amúgy is labilis belpolitikai helyzetet egy nemes hölgy elleni eljárással súlyosbítani. Akadt azonban tizennégy döntnök, akik a komornyikra fejvesztést, a komornákra máglyahalált róttak ki, Báthory Erzsébetet pedig a csejtei várba záratták, ahol a megháborodott elméjű asszony 1614. augusztus 21-én, ötvennégy évesen halt meg.

Az eltúlzott vagy egyenest koholt vádak indítóokát sokáig kevesen kutatták. Visszatekintve gyanítható, hogy a Habsburg-udvar fente a fogát a csodás Báthory-Nádasdy-vagyonra, és nem volt ínyükre az erdélyi fejedelemrokon sem. Thurzó nádort pedig Erzsébet elleni személyes ellenszenv fűtötte.

A művészek fantáziáját nem hagyja nyugodni az olykor "női Drakulának", máskor "vérgrőfnőnek" kikiáltott Báthory Erzsébet esete. Már Mikszáth Kálmán is rossz hírét keltette a nemes hölgynek Csejte vára és asszonya című elbeszélésében. Az utóbbi időben a nemzetközi porondon is hódított a magyar grófnő: az angol Cradle of Filth zenekar róla készítette a Cruelty and the Beast című albumát, a svéd Bathory együttes tőle kölcsönözte a nevét. Majd számítógépes játékok szereplője lett Erzsébet, például a Diablo II-é The Countess néven. Harry Kümel Vér az ajkon című, 1971-es filmje modern környezetbe helyezte a legendát. Juraj Jakubisko 2008-as, Magyarországon máig nem bemutatott Báthory című cseh-szlovák-angol-magyar koprodukciós filmjében Anna Friel játssza Erzsébetet, Franco Nero pedig II. Mátyást. Dennis Báthory-Kitsz egyszereplős operát írt a grófnőről.