Munkácsy Mihályról Királyhelmecen

Zsebik Ildikó 2019. október 05., 16:36

Értékes előadást hallhattak a minap a királyhelmeciek. Reisinger János irodalomtörténész volt a vendége a bodrogközi Magyar Közösségi Háznak, aki előadása témájául a 175 éve született Munkácsy Mihályt és művét választotta.

Reisinger természetesen nem a teljes életművet kívánta bemutatni, hiszen arra egy este nem volna elég (bár megígérte, hogy a jövő év elején ismét ellátogat hozzánk), hanem elsősorban a Krisztus-trilógiáról esett szó. Az előadás elején megtudhattuk a magyar festőóriásról, hogy összesen mintegy 600 képet festett. Ennek azonban csak a felét ismerjük, mert legalább száz darab került az Egyesült Államokba, kétszáz pedig nyugat-európai gyűjtőknél található. Magyarországon mindössze a budapesti Magyar Nemzeti Galériában, a békéscsabai Munkácsy-emlékházban és múzeumban látható eredeti Munkácsy-mű, illetve a Krisztus-trilógia a debreceni Déri Múzeumban.

Amikor 1900. május 1-jén Munkácsy meghalt, örökségét a magyar államra hagyta, kérve, hogy emlékére állítsanak egy szobrot. Úgy látszik, erre az eltelt 119 év sem volt elég, mert a kérése máig nem teljesült.

Munkácsy festészetének jelentősége abban rejlik, hogy az alkotásainak van mondanivalójuk. A szegények és elesettek festőjeként indult, hiszen 8 évesen árva lett, nagybácsija asztalosinasnak küldte. Ha nincs Szamossy Elek vándorfestő, aki felfedezi a tehetségét és segít a pályája elindításában, lehet, úgy éli le az életét, hogy sosem derül ki a zsenialitása.

Előbb Pesten jut mentorokhoz, majd Düsseldorfba költözik, ahol mérhetetlen szegénységben él. Ugyanakkor itt készül első jelentős alkotása, a Siralomház, amelyért annyi pénzt kap, hogy a szegénységnek egy életre búcsút inthet, sőt szinte azonnal híressé vált. Már ekkor világos volt, hogy a művészetének mélysége van, lélektisztító katarzist tud elérni vele. Képes a mondanivaló sűrítésére, a jó és a rossz ellentétének beszédes ábrázolására.

Ezután útja Párizsba vezetett, ahol a Milton című festményével megnyerte a világkiállítás aranyérmét. Ettől kezdve húsz éven át ő lett a világ legismertebb, legkeresettebb és leggazdagabb festője. Műve a vak Miltont és három gyermekét, illetve kölcsönös kapcsolatukat ábrázolja. Ez a festménye is arról árulkodik, hogy Munkácsy főleg az emberábrázolást kedvelte.

Melegszívű, művelt, hihetetlen munkabírással rendelkező festő, aki képes volt reggel nyolctól este tíz óráig az állvány előtt állni. Ugyanakkor a magyarságához is ragaszkodott. Párizsban megszervezte a magyar védegyletet, amely hatalmas segítséget nyújtott Szeged városának a tiszai nagy árvíz idején.

Munkácsy az élet valóságát szerette ábrázolni, a vallásosságot ugyanakkor képmutatásnak tartotta. Életművének legnagyobb vállalkozása mégis a Krisztus-trilógia lett, igaz, ezen kívül nincs is több vallásos témájú képe. A trilógia első darabjának ötlete a Milton sikere utáni hónapokra nyúlik vissza. Az ötletet Karl Sedelmeyer műgyűjtő adta neki, aki a Miltont is megvásárolta, s elindította európai körútjára. Munkácsy előbb megriadt az ajánlattól, nem akart „szentképet fösteni”, végül mégis ráérzett a témára, amelyet a Bibliában betűről betűre áttanulmányozott.

Képgalériánk:

A Krisztus Pilátus előtt című alkotás előkészületei során Krisztust 51 alkalommal átfestette, a vázlatai folyton változtak, amíg meg nem találta azt a formát, ahol úgy érezte, minden a helyére került. Igyekezett a témát úgy feldolgozni, mintha minden most, a jelenben történne. Ezt úgy tudta elérni, hogy feszültséget teremtett a szereplők között. A jelenetet élő emberekkel is beállította, és lefényképezte, majd a fotó alapján dolgozott, miközben még gipszből is megmintázta a jelentetet. A 23 négyzetméter nagyságú alkotás 1878 és 1881 között készült, és azonnal világjáró útra indult. A festmény harminc embert ábrázol, s ezek mindegyike élethű, beszédes arcot kapott.

A festő Jézusban a szeretetet ragadta meg elsősorban. Jézus határozott tekintete arról árulkodik, hogy az igazságot képviseli, ajka pedig a szeretetet sugározza. A két fehér ruhás alak, Pilátus a hatalom, Jézus pedig az igazság megtestesítője.

Reisinger részletesen beszélt a többi fontos figuráról is, arról, hogy a jellemük hogyan jelenik meg az arcukon, a testtartásukban. De mint mindenütt, itt is vannak – Jézuson kívül is – jó emberek, ezekre Munkácsy kék színű ruhát adott, mert a kék a béke színe.

A kép arra utal, hogy a történelmet azok formálják, akiké a hatalom, Jézushoz legközelebb  az egyenes emberek állnak, illetve azok, akik mindig meg akarnak győződni az igazságról. Pilátus döntése kapcsán üzeni még: ha valami egyértelmű, akkor ne késlekedjünk!

A Golgota szintén három évig készült, 6 milliárd forintot ér. Élő festő sohasem kapott annyi pénzt a festményéért, mint Munkácsy a Golgotáért. Időrendben utolsóként készült, de témájában a középső részt képviseli az Ecce Homo, amelyet 1892–1896 között készített. A festmény bemutatójakor Munkácsy már nagybeteg volt. A szifiliszt még tizenéves korában szerezte egy nyilvánosházban. Négy évig volt halálos beteg, de élete fő művét befejezte.

Munkácsy életéből 18 évet áldozott a trilógiára. Az utolsónak készült festmény Magyarországon maradt, ám az első kettő csak 1997-ben térhetett haza az USA-ból. Ma mindhárom a magyar állam tulajdonát képezi, és a debreceni Déri Múzeumban látható. 

0 HOZZÁSZÓLÁS