Müncheni műkincsek: megjelent a gyanús eredetű képek listája
MÜNCHEN. Megjelent az üldözött zsidóktól a náci diktatúra idején elrabolt műkincsek sorsával foglalkozó német állami kutatóintézet online adatbázisában a Münchenben talált festménygyűjtemény gyanús eredetű darabjainak első listája.
Az augsburgi ügyészség 25 festmény, grafika és nyomat, köztük Antonio Canaletto, Marc Chagall, Eugéne Delacroix és Henri Matisse egy-egy alkotásának fényképét és fő adatait tette közzé az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen elérhető portálján.
A hétfő este publikált lista reakció a 2012-ben talált gyűjtemény ügyének kezelését érő nemzetközi bírálatokra. Számos szervezet, köztük a Zsidó Világkongresszus (WJC) követeli a német hatóságoktól, hogy hozzák nyilvánosságra a nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt hagyatékából előkerült alkotások adatait. "Az egész gyűjteményt azonnal fel kell tenni az internetre" - nyilatkozott Ronald S. Lauder, a WJC elnöke.
Az eddigi vizsgálatok szerint az 1406 alkotás nagyjából egyharmada biztosan nem tartozik a nácik által elfajzottnak bélyegzett művek, vagy a nácik által elrabolt műkincsek kategóriájába. A fennmaradó csaknem 970 alkotás közül 380 az "elfajzott művészet" terméke, 590 kép esetében pedig meg kell vizsgálni, hogy a zsidóüldözés következtében került-e a gyűjteménybe - áll a német kormány és a bajor tartományi kormány közös közleményében, amely szerint a képek eredetének megállapítását célzó munkát ezentúl egy szakértői testület irányítja. A csoport feladata az, hogy "a lehető leggyorsabban és a leginkább átlátható módon" rendezze a Gurlitt-gyűjtemény ügyét.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyűjtött elfajzott műveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt például festmény Pablo Picassótól és Chagalltól.
A gyűjteményre 2012 februárjában bukkantak rá vámnyomozók a műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt müncheni lakásában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A hatóságok az idén november elején nyilatkoztak először az ügyről, miután a műkincsfogás története kiszivárgott a Focus hírmagazinhoz. Akkor az is kiderült, hogy az illetékesek nem tudják, hol tartózkodik Cornelius Gurlitt. Hangsúlyozták, hogy jelenleg nincs szükség a közreműködésére, de el tudják érni, ha változik a helyzet.
A Paris Match című francia magazin riporterei Münchenben megtalálták a 79 éves férfit, egy bevásárlóközpontban le is fényképezték. Nyilatkozni nem akart. A magazin szerint abban a társasházi lakásban lakik, ahol rábukkantak az apjától származó gyűjteményre. Szakértők szerint a 121 bekeretezett és 1285 keret nélküli kép együtt összesen egymilliárd eurót érhet.
A hétfő este publikált lista reakció a 2012-ben talált gyűjtemény ügyének kezelését érő nemzetközi bírálatokra. Számos szervezet, köztük a Zsidó Világkongresszus (WJC) követeli a német hatóságoktól, hogy hozzák nyilvánosságra a nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt hagyatékából előkerült alkotások adatait. "Az egész gyűjteményt azonnal fel kell tenni az internetre" - nyilatkozott Ronald S. Lauder, a WJC elnöke.
Az eddigi vizsgálatok szerint az 1406 alkotás nagyjából egyharmada biztosan nem tartozik a nácik által elfajzottnak bélyegzett művek, vagy a nácik által elrabolt műkincsek kategóriájába. A fennmaradó csaknem 970 alkotás közül 380 az "elfajzott művészet" terméke, 590 kép esetében pedig meg kell vizsgálni, hogy a zsidóüldözés következtében került-e a gyűjteménybe - áll a német kormány és a bajor tartományi kormány közös közleményében, amely szerint a képek eredetének megállapítását célzó munkát ezentúl egy szakértői testület irányítja. A csoport feladata az, hogy "a lehető leggyorsabban és a leginkább átlátható módon" rendezze a Gurlitt-gyűjtemény ügyét.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyűjtött elfajzott műveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt például festmény Pablo Picassótól és Chagalltól.
A gyűjteményre 2012 februárjában bukkantak rá vámnyomozók a műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt müncheni lakásában egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A hatóságok az idén november elején nyilatkoztak először az ügyről, miután a műkincsfogás története kiszivárgott a Focus hírmagazinhoz. Akkor az is kiderült, hogy az illetékesek nem tudják, hol tartózkodik Cornelius Gurlitt. Hangsúlyozták, hogy jelenleg nincs szükség a közreműködésére, de el tudják érni, ha változik a helyzet.
A Paris Match című francia magazin riporterei Münchenben megtalálták a 79 éves férfit, egy bevásárlóközpontban le is fényképezték. Nyilatkozni nem akart. A magazin szerint abban a társasházi lakásban lakik, ahol rábukkantak az apjától származó gyűjteményre. Szakértők szerint a 121 bekeretezett és 1285 keret nélküli kép együtt összesen egymilliárd eurót érhet.
Forrás
MTI
