„Mohácsra ne csak tragédiaként, hanem a heroikus áldozatvállalás jelképeként is tekintsünk...!”
A komáromi Selye János Gimnázium mai ünnepi tanévnyitója után, az intézmény előkertjében nyílt meg a Nemzeti Örökség Intézetének Mohács 500 című vándorkiállítása, amely ott szeptember 11-ig lesz látható. Spátay Adriana, az SJG tanárának köszöntője után Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója beszélt a nyolc méretes tablón elhelyezett tárlatanyagról és a gyászos történelmi évforduló alkalmából az anyaországban megvalósult rendezvényeikről. Majd Orosz Örs, a Nyitra Megyei Önkormányzat turisztikai és kulturális bizottságának elnöke, valamint Andruskó Imre iskolaigazgató szólt a jelenlevőkhöz. Fellépett két gimnazista: Majer Jázmin versmondó és Hevesi Sámuel gitáros.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója örömmel nyugtázta, hogy jelen lehet a megnyitón, mert bár már többször járt Komáromban, és az SJG díjazott diákcsapatával magyarországi versenyen, konferencián személyesen találkozott, de a gimibe most először látogatott el. Elmondta, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen szombaton kétezer gyertyával emlékeztek a mohácsi csata ottani tömegsírokban eltemetett magyar és más nemzetiségű áldozataira, illetve az ő hőstetteikre. A családtagjaik között nők és gyerekek is voltak...
„Gyakorlatilag az egész keresztény Európa színe-javát, krémjét ott temették el, akik áldozatot vállalva, gondolkodás nélkül követték II. Lajos királyuk és a közép-európai keresztény hatalmak felhívását: próbálják megállítani az akkori világ legnagyobb birodalmát... Az antropológusok további két évig fognak dolgozni a feltárt tömegsírokból előkerült mintegy 450 emberi maradványon, hogy arról a korról átfogó képet tudjanak alkotni.. Egy várhatóan világszerte tudományos szenzációt keltő kutatássorozat áll előttünk. Az elmúlt három évben Magyarországon nagyon komoly tudományos munka elvégzésére került sor. Nagyon sok intézmény, szakember (történész, régész, antropológus, hadtörténész, emlékezet-politikus) fogott össze annak érdekében, hogy összegezzük mindaz, amit az ezeréves magyar történelmet kettévágó Mohácsról gondolunk...” – magyarázta a jeles vendég.
Hangsúlyozta: nagyon sok hasznos munka látott napvilágot, s az egyik eredmény ez az utazó kiállítás, amit a NÖRI és a szerényen háttérbe húzódó Kovács István történész, igazgatói szaktanácsadó műve.
„Ezzel a kiállítással azt szeretnénk elérni, hogy a történelemkutatással foglalkozó szakembereken kívül a nagyközönség is szembesüljön mindazzal az ismerettel, amit Mohács kapcsán mindenkinek jó lenne tudni. Azt is, hogy a mohácsi vereségünknek mi lett a következménye, s azután hogyan próbálták Magyarországot életre kelteni, életben tartani. Mindezen ismeret az iskolai történelemoktatáshoz is hasznos lehet. A táblákon levő QR kódok segítségével további izgalmas háttérinformációk is megtudhatók” – hangzott el a továbbiakban.
Azután a jelenlevők figyelmét arra is felhívta, hogy megújult a mohácsi emlékhely, ami Mohács várostól öt kilométerre, Sátorhely település mellett található: „Egy csodálatos kápolna épült, a hajdani keresztény katonák számát jelképező 27 ezer darab Zsolnay-tetőcseréppel díszítve, melyek színvilága a seregben harcoló katonák, hadvezérek, egyházi vezetők és királyok jellemző színeiből áll. Annak az altemplomában temettünk el tíz jelképes koporsót, melyek a tömegsírokból előkerült, majd szakemberek által összeállított tíz emberi maradványt tartalmaznak. A koporsókat II. Lajos király rekonstruált zászlójával borítottuk le, felravataloztuk Mohács főterén, s méltó katolikus gyászszertartás keretében, végre megadtuk a végtisztességet a mohácsi halottaknak, akik 15-17 ezren lehetnek. Sajnos, kétezren kívül a többiekről máig nem tudjuk, hogy hol lettek eltemetve...”.
Megemlítette, hogy Orosz Örs 51 felvidéki értékmentő szakemberrel és családtagjaikkal együtt hétvégén Mohácsra utazott, s a kérésre nekik a városban és a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen is mindent megmutatott, amit a mohácsi nemzeti emlékezet kapcsán tudni kell. Nagyon meghatódott azon, hogy a vendégei teljes mértékben tisztában vannak azzal, számunkra mit is jelent Mohács. Ráadásul a saját vidékükről származó azon hősök neveit is felsorolták, akik harcoltak a mohácsi csatában! Végül megjegyezte: örülnek annak, hogy a pedagógusaik majd a „selyés” diákoknak is meg akarják mutatni a Moháccsal kapcsolatos emlékeket. Egyúttal őket arra kérte, hogy még várjanak egy kicsit, mert ott egy föld alatti kiállítás van készülőben, amit szintén érdemes lesz megnézniük...
Orosz Örs, a Nyitra Megyei Önkormányzat turisztikai és kulturális bizottságának elnöke beszédében a Mohácsot követő demográfiai és politikai katasztrófára is rámutatott, tehát ma is Mohács következményeinek a világában élünk.
„Számomra az 500. évforduló legfontosabb üzenete: mindazt, amiről 1526-ban joggal gondolhatták, hogy kibírhatatlan, végül kibírtuk. A megmaradás nem azt jelenti, hogy egy nemzetet nem érhet vereség, hanem azt jelenti, hogy a legsúlyosabb vereség után is van, aki tovább viszi a nyelvet, a kultúrát, az emlékezetet és a közösséget. Ötszáz évvel ezelőtt Mohácsnál véget ért egy világ, de nem ért véget a magyar történelem. Azoknak pedig, akik ott harcoltak, ott haltak hősi halált, névtelenül kerültk a mohácsi tömegsírokba, azzal tartozunk, hogy emlékezünk rájuk. Tisztelet a mohácsi hősöknek!” – hangsúlyozta.
Andruskó Imre beszéde során Király József püspök vándorkiállítással szemközt álló szobrára is felhívta a vendégek figyelmét. Ő a komáromi jezsuita gimnázium diákja, majd katolikus pécsi püspök, illetve a korabeli tudomány és irodalom pártfogója volt. Fontosnak tartotta a mohácsi tragédiáról való megemlékezést, ezért létrehozott egy 3000 koronás alapítványt abból a célból, hogy biztosítsa az ütközet méltó megünneplésének feltételeit. Majd az igazgató a hajdani óriási pusztítás kapcsán hangsúlyozta: Közép-Európa ezen közös sorseseménye a későbbiek folyamán a Kárpát-medence etnikai térképének teljes megváltozásához, majd Trianonhoz vezetett. Megköszönte a magyarországi vendégek látogatását és a tárlatanyag kölcsönzését, valamint Orosz Örs segítségét, amit annak az itteni megvalósulásához nyújtott. Egyúttal megnyitotta a kiállítást, amit szeptember 11-ig kívülálló érdeklődők is megnézhetnek a gimiépület főbejárata előtt.
A kiállítás vezető kurátora, a már említett Kovács István is arra sarkallta a rögtönzött tárlatvezetése iránt érdeklődő diákokat, hogy annak megtekintésére küldjék el a családtagjaikat, barátaikat, ismerőseiket is. Végül a negyedévente megjelenő Határtalan régészet című archeológiai magazin Mohács 500 tematikus lapszámából több tucatot ajándékozott a gimnáziumnak. E kiadvánnyal is hozzá akarnak járulni egy emlékezetpolitikai paradigmaváltás elindításához, aminek a lényege Móczár Gábor szavait idézve: ”Mohácsra ne csak tragédiaként, hanem a korabeli Magyar Királyság és a keresztény katonák Európa védelmében hozott heroikus áldozatvállalása jelképeként is tekintsünk!”.
