MKP-s polgári kezdeményezés: mentsük meg közösen a kisiskolákat!
DUNASZERDAHELY. Felhívással fordult a kisiskolák megmentése céljából a Magyar Közösség Pártja 737 szlovákiai település önkormányzatához.
A. Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke, Dunaszerdahely alpolgármestere az ügyben érintett községek polgármestereit arra kérte, hogy a felhívást saját érdekükben és nevükben, megadott minta alapján írt levéllel együtt juttassák el a helyi lakosokhoz, ők pedig azokat minél nagyobb számban küldjék el az oktatási miniszternek.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) polgári kezdeményezését az indokolta, hogy a szlovák parlament 2013 decemberében elfogadta a közoktatási törvény módosítását, amely bevezeti az alap- és középiskolák osztályainak minimális létszámát. A rendelkezés a 2015/16-os tanév első napjától lépne hatályba, tehát 2015. szeptemberétől az alapiskolai első osztályokba minimum 11, az alsó tagozat további évfolyamaiba pedig legalább 13 tanulónak kell járnia ahhoz, hogy a törvény értelmében az adott iskola tovább működhessen. Ekképp optimális esetben egy teljesen szervezett kisiskolának legalább 50 tanulóval kellene rendelkeznie.
„Ez a probléma elsősorban a kisebb alapiskolákat érinti. Persze előfordulhatnak hasonló gondok némely középiskolákban is, de a megyei fenntartású intézmények sorsába nagyon nehéz beleszólni. Egy-egy községi önkormányzat a polgári kezdeményezések kapcsán jobban tudja mozgósítani a helyi lakosságot. Az a hiteles, ha az ügyben érintett községek lakosai fordulnak az oktatási miniszterhez“ – fejtette ki a Hírek.sk-nak A. Szabó László.
Mivel jelenleg a tanulói létszám 586 hazai, azok közül 101 magyar tanítási nyelvű iskolában nem haladja meg az ötvenet, nem túlzás azt állítani: Damoklész kardja vészesen leng a szlovákiai kisiskolák fölött. Bár némi öröm az ürömben, hogy többé-kevésbé csaknem valamennyi magyarok által lakott térségben emelkedett a magyar iskolákba idén beíratott gyermekek száma, a kedvezőnek tűnő beiratkozási adatok ellenére sem hárult el egyes iskolák megszűnésének a veszélye. Az égető gond csak egyféleképpen orvosolható: meg kellene akadályozni a vonatkozó törvény fél éven belüli hatályba lépését.
Ennek elérése céljából indította a már említett polgári kezdeményezését a felvidéki magyar párt, amely ilyen módon nem csupán a hazai magyar kisiskolákat szeretné megmenteni. Az A. Szabó László által 737 szlovákiai településre elküldött levél az érintett települések lakóinak azt a kérését tartalmazza, hogy Juraj Draxler tárcavezető vonja vissza az elfogadott rendelkezést és mielőbb szüntesse meg a minimális osztálylétszámokat. Tegye ezt annak érdekében, hogy a legkisebb tanulók továbbra is a lakhelyükön kezdhessék meg tanulmányaikat. Véleményük szerint ugyanis nem szabad kizárólag gazdasági szempontok alapján dönteni egy-egy közoktatási intézmény sorsáról, figyelembe kell venni az érem másik oldalát is.
Akad olyan település, ahol az iskola az adott térség utolsó szociális-kulturális intézménye, ezért megfontolandó, hogy jó-e az, ha az ilyen iskolát csupán azért zárnák be, mert nem tesz eleget a finanszírozással kapcsolatos követelményeknek – mutatnak rá az MKP honlapjáról is letölthető levélben. Annak megfogalmazói egy-egy kisiskola bezárásának negatív következményei között említik a kisgyermekes családok adott településről történő esetleges távozását, ami az egész helyi közösség jövője szempontjából beláthatatlan következményekkel járhat.
A. Szabó László portálunknak azt is elmondta, hogy a 737 települést a közoktatási statisztikai adatok alapján választotta ki, vagyis az alapján, hogy hol melyik iskolákban van veszélyesen kevés, azaz 50 vagy még kevesebb tanuló. Örömmel nyugtázta, hogy a kezdeményezés meglepő módon több szlovák településen is pozitív visszhangot váltott ki.
„Először egy Nagyszombat megyében található kisközség, Detrekőszentpéter (Plavecký Peter) polgármesterasszonya az e-mail-emre azt válaszolta, hogy a helyi szülők nevében hét levelet, egy levelet pedig a falu nevében küldtek Draxler miniszternek. Aztán a Nyitrai kerületben található Csekej (Èakajovce) és Fajkürt (Dedinka) is visszajelezte, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez. A magyarlakta községek közül pedig a Komáromi járásban fekvő Megyercs reagált elsőként. A legtöbb visszajelzésre március második felében számítunk, határidőt nem szabtunk meg” – mondta az MKP alelnöke.
Hozzátette: bíznak abban, hogy tekintettel a közelgő parlamenti választásokra, valamint arra, hogy az oktatási minisztérium munkatervében csupán decemberi határidővel szerepel a közoktatás finanszírozásáról szóló törvény elfogadása, a közös kérés a tárca illetékeseinél és a kormány képviselőinél is meghallgatásra talál.
„Az a lehetőség is felmerült, hogy esetleg ellenzéki képviselők révén egy törvénymódosítást kellene beterjeszteni. El is készítettem egy törvénymódosító javaslatot, ám a politikai realitásérzékünk azt súgta: nincs esély arra, hogy ha az indítványt ellenzéki képviselő nyújtja be, azt a kormánypárti többség majd elfogadja. Ezért nekünk most elsősorban az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselőire kellene nyomást gyakorolnunk. A szlovákok nyomása hatásosabb lehet, főleg az onnan érkező, ahol akár a polgármester is „smeres“. Ilyen nyomásra a parlament talán meggondolja a vonatkozó törvény hatályba léptetésének elhalasztását. Megjegyzem: az sem dőlt el, hogy a kisiskolák bezárása esetén azok a gyermekek, akik nem kezdhetik a tanévet a saját falujukban, hová is menjenek. Egyelőre nincs meg az úgynevezett B-terv“ – magyarázta az MKP alelnöke.
A közoktatás finanszírozásáról szóló törvénnyel kapcsolatos elképzeléseit Dušan Èaploviè volt oktatási miniszter ismertette, és fel is merült a javaslatai korábbi elfogadásának lehetősége. Az oktatási minisztérium munkatervében azonban csupán idén decemberi határidővel szerepel a törvény elfogadása.
„Ha azt csak idén decemberben fogadják el, de az új tanév már szeptemberben megkezdődik, akkor ez a törvény visszamenőleg majd senkire sem vonatkozhat. Emiatt én is írtam Draxler miniszternek egy levelet, amelyben megkértem: fontolja meg, hogy a decemberi időpont miatt idén szeptembertől ne váljon hatályossá a módosított közoktatási törvény. Előbb inkább végezzenek egy alaposabb elemzést arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megoldani a közoktatás finanszírozását, és csak azután foglalkozzanak a kisiskolák jövőjével. Levelemre még nem kaptam választ“ – zárta tájékoztatását A. Szabó László, aki az érintett feleket párthovatartozásra való tekintet nélkül arra kéri, hogy csatlakozzanak az MKP felhívásához, hiszen a kisiskoláink további léte a tét.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) polgári kezdeményezését az indokolta, hogy a szlovák parlament 2013 decemberében elfogadta a közoktatási törvény módosítását, amely bevezeti az alap- és középiskolák osztályainak minimális létszámát. A rendelkezés a 2015/16-os tanév első napjától lépne hatályba, tehát 2015. szeptemberétől az alapiskolai első osztályokba minimum 11, az alsó tagozat további évfolyamaiba pedig legalább 13 tanulónak kell járnia ahhoz, hogy a törvény értelmében az adott iskola tovább működhessen. Ekképp optimális esetben egy teljesen szervezett kisiskolának legalább 50 tanulóval kellene rendelkeznie.
„Ez a probléma elsősorban a kisebb alapiskolákat érinti. Persze előfordulhatnak hasonló gondok némely középiskolákban is, de a megyei fenntartású intézmények sorsába nagyon nehéz beleszólni. Egy-egy községi önkormányzat a polgári kezdeményezések kapcsán jobban tudja mozgósítani a helyi lakosságot. Az a hiteles, ha az ügyben érintett községek lakosai fordulnak az oktatási miniszterhez“ – fejtette ki a Hírek.sk-nak A. Szabó László.
Mivel jelenleg a tanulói létszám 586 hazai, azok közül 101 magyar tanítási nyelvű iskolában nem haladja meg az ötvenet, nem túlzás azt állítani: Damoklész kardja vészesen leng a szlovákiai kisiskolák fölött. Bár némi öröm az ürömben, hogy többé-kevésbé csaknem valamennyi magyarok által lakott térségben emelkedett a magyar iskolákba idén beíratott gyermekek száma, a kedvezőnek tűnő beiratkozási adatok ellenére sem hárult el egyes iskolák megszűnésének a veszélye. Az égető gond csak egyféleképpen orvosolható: meg kellene akadályozni a vonatkozó törvény fél éven belüli hatályba lépését.
Ennek elérése céljából indította a már említett polgári kezdeményezését a felvidéki magyar párt, amely ilyen módon nem csupán a hazai magyar kisiskolákat szeretné megmenteni. Az A. Szabó László által 737 szlovákiai településre elküldött levél az érintett települések lakóinak azt a kérését tartalmazza, hogy Juraj Draxler tárcavezető vonja vissza az elfogadott rendelkezést és mielőbb szüntesse meg a minimális osztálylétszámokat. Tegye ezt annak érdekében, hogy a legkisebb tanulók továbbra is a lakhelyükön kezdhessék meg tanulmányaikat. Véleményük szerint ugyanis nem szabad kizárólag gazdasági szempontok alapján dönteni egy-egy közoktatási intézmény sorsáról, figyelembe kell venni az érem másik oldalát is.
Akad olyan település, ahol az iskola az adott térség utolsó szociális-kulturális intézménye, ezért megfontolandó, hogy jó-e az, ha az ilyen iskolát csupán azért zárnák be, mert nem tesz eleget a finanszírozással kapcsolatos követelményeknek – mutatnak rá az MKP honlapjáról is letölthető levélben. Annak megfogalmazói egy-egy kisiskola bezárásának negatív következményei között említik a kisgyermekes családok adott településről történő esetleges távozását, ami az egész helyi közösség jövője szempontjából beláthatatlan következményekkel járhat.
A. Szabó László portálunknak azt is elmondta, hogy a 737 települést a közoktatási statisztikai adatok alapján választotta ki, vagyis az alapján, hogy hol melyik iskolákban van veszélyesen kevés, azaz 50 vagy még kevesebb tanuló. Örömmel nyugtázta, hogy a kezdeményezés meglepő módon több szlovák településen is pozitív visszhangot váltott ki.
„Először egy Nagyszombat megyében található kisközség, Detrekőszentpéter (Plavecký Peter) polgármesterasszonya az e-mail-emre azt válaszolta, hogy a helyi szülők nevében hét levelet, egy levelet pedig a falu nevében küldtek Draxler miniszternek. Aztán a Nyitrai kerületben található Csekej (Èakajovce) és Fajkürt (Dedinka) is visszajelezte, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez. A magyarlakta községek közül pedig a Komáromi járásban fekvő Megyercs reagált elsőként. A legtöbb visszajelzésre március második felében számítunk, határidőt nem szabtunk meg” – mondta az MKP alelnöke.
Hozzátette: bíznak abban, hogy tekintettel a közelgő parlamenti választásokra, valamint arra, hogy az oktatási minisztérium munkatervében csupán decemberi határidővel szerepel a közoktatás finanszírozásáról szóló törvény elfogadása, a közös kérés a tárca illetékeseinél és a kormány képviselőinél is meghallgatásra talál.
„Az a lehetőség is felmerült, hogy esetleg ellenzéki képviselők révén egy törvénymódosítást kellene beterjeszteni. El is készítettem egy törvénymódosító javaslatot, ám a politikai realitásérzékünk azt súgta: nincs esély arra, hogy ha az indítványt ellenzéki képviselő nyújtja be, azt a kormánypárti többség majd elfogadja. Ezért nekünk most elsősorban az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselőire kellene nyomást gyakorolnunk. A szlovákok nyomása hatásosabb lehet, főleg az onnan érkező, ahol akár a polgármester is „smeres“. Ilyen nyomásra a parlament talán meggondolja a vonatkozó törvény hatályba léptetésének elhalasztását. Megjegyzem: az sem dőlt el, hogy a kisiskolák bezárása esetén azok a gyermekek, akik nem kezdhetik a tanévet a saját falujukban, hová is menjenek. Egyelőre nincs meg az úgynevezett B-terv“ – magyarázta az MKP alelnöke.
A közoktatás finanszírozásáról szóló törvénnyel kapcsolatos elképzeléseit Dušan Èaploviè volt oktatási miniszter ismertette, és fel is merült a javaslatai korábbi elfogadásának lehetősége. Az oktatási minisztérium munkatervében azonban csupán idén decemberi határidővel szerepel a törvény elfogadása.
„Ha azt csak idén decemberben fogadják el, de az új tanév már szeptemberben megkezdődik, akkor ez a törvény visszamenőleg majd senkire sem vonatkozhat. Emiatt én is írtam Draxler miniszternek egy levelet, amelyben megkértem: fontolja meg, hogy a decemberi időpont miatt idén szeptembertől ne váljon hatályossá a módosított közoktatási törvény. Előbb inkább végezzenek egy alaposabb elemzést arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megoldani a közoktatás finanszírozását, és csak azután foglalkozzanak a kisiskolák jövőjével. Levelemre még nem kaptam választ“ – zárta tájékoztatását A. Szabó László, aki az érintett feleket párthovatartozásra való tekintet nélkül arra kéri, hogy csatlakozzanak az MKP felhívásához, hiszen a kisiskoláink további léte a tét.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
