Mindennap – megjelent Fiala Ilona harmadik kötete

A könyvbemutatót Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke nyitotta meg, aki kollégája (szerk. megj.: Fiala Ilona az MKP sajtótitkára) írói tevékenységét méltatva azt hangsúlyozta, hogy Fiala Ilona ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel nyúl a hétköznapok témáihoz, a mindannyiunk által megélt mindennapok realitásához.

A kötetet Molnár Judit mutatta be a közönségnek, emlékeztetve arra, Fiala Ilona immáron harmadízben gazdagítja irodalmunkat és az írásra nyitott közönséget.

2013-ban jelent meg első könyve, Néhány szelet címmel, majd következő évben látott napvilágot az Ólomsúly című regénye, s most a legújabb, a Mindennap. A szerző tehát nem állt meg az alkotásban, az írás számára már mindennapos. Emellett az eddigi munkák is azt bizonyítják, Fiala Ilona nem az az író, aki újra és újraírja első művét. Akik ismerik, tudják, mennyire sokoldalú, színes egyéniség, és az alkotásai is ezt a képet mutatják, hiszen a Néhány szelet egy énregény, és a női lélek olyan mélységeibe enged bepillantást, amilyen őszinteségre talán csak kevesek lennének képesek, s a történet egy család életét is láttatja. A család fontos momentuma az Ólomsúly regénynek is, ebben azonban már a kriminek a feszültsége is benne volt, sok-sok csavarral, váratlan fordulattal, s mindez sok humorral fűszerezve.

Mind a két regény a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Pegazus Alkotópályázatán védnöki díjat kapott.

Fiala Ilona harmadik könyvében műfajt vált, ez a szerkezetében három részre tagolt kötet ugyanis a rövidebb műfajt vonultatja fel. Az első részében novellák vannak, a második fejezet egy nagyobb lélegzetű, kisregény terjedelmű elbeszélés, a harmadik részében pedig jórészt közéleti témában íródott jegyeztek, tárcák kaptak helyet. "Múlt és jelen, gyermekkor és felnőtt lét, a nő, a családanya és az újságíró, magánszféra és közélet, vidék és nagyváros – megannyi aspektusa az írásoknak. A szerző ezúttal is hihetetlen érzékenységgel közelíti meg a témákat” – mondta Molnár Judit, hangsúlyozva azt is, hogy „a történetek életképek, mindannyiunk életének ismert mozzanatai. Mi is megélhettük volna, és sokat mi is megéltünk, mert ezek a mi mindennapjaink is. Ismét tükröt állított elénk, milyenek vagyunk egyes élethelyzetekben, s milyen lelkiséggel éljük meg a történeteinket, a bennünket körülvevő zaklatott világot.” 

Egyszerű történetek, a cselekményük nincs túlbonyolítva, nincsenek túlgondolva és túlírva. „Mégis, ami a többlet, ami egyedivé teszi ezeket a történeteket, a mindennapokat, az a líraiság. Érzékeny emberek érzékeny világa ez. Lélekrezdülések, belső monológok – és Fiala Ilona ugyanolyan hitelességgel tudja megírni egy férfi belső monológját, mint ahogy meg tudja fogni és visszaadni egy nő belső énjét, avagy egy gyermek gondolatvilágát” – mondta könyvismertetőjében Molnár Judit.

Fiala Ilona a beszélgetés során elmondta, a kötet első novellája 1982-es keltezésű, a legfrissebb 2017-es. Ez tehát egy válogatáskötet, amelyben több mint három évtized munkáját foglalja össze. A novellák közül volt, amelyik már megjelent a hazai sajtóban, de van, amelyik most kerül a közönség elé.   A szerkesztésnél, a válogatásnál a szempont mindössze az volt, hogy az olvasók ma is megélhető, hiteles történetnek érezzék a novellákat, még akkor is, ha azok több évtizede íródtak.

Mint elhangzott, a Mindennap szerzője számára a témagyűjtés nem gond, hiszen bármilyen élményből születhet novella. „Van, hogy szembe jön a téma, van, hogy megélt történetek kerülnek papírra, és természetesen az alkotás folyamatában az írói fantázia is szerepet kap” – mondta Fiala Ilona.  

Nem titok, hogy Fiala Ilona Duba Gyulát tekinti mentorának. Eddig minden könyve fölött ő vállalt szakmai védnökséget, az ő recenzióival jelentek meg. Duba Gyula az első kötet megjelenéstől kezdve azt hangsúlyozta, annál is fontosabb Fiala Ilona irodalomba való lépése, mert kevés a nőíró, a női szemlélet hiányzik a felvidéki magyar irodalomból. És most is ezt emelte ki a könyv ajánlójában: „Nem stiláris eszközökkel, szavakkal és hasonlatokkal, metaforákkal és szimbólumokkal teremti meg a történet feszültségét, hanem valamiféle tárgyilagos egyszerűség nyomósításával, mintegy a véletlen és a végzet alázatos tudomásul vételével. A lét megélésének sajátos realizmusával, melynek azonban nem valami közöny áll a hátterében, hanem éppen az érzések megélésének természetes rendje. Egészen egyéni női vonásnak érzem.” -  fogalmaz tehát Duba Gyula.

Fiala Ilona az irodalmi megbecsültségre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szakmától nem természetes a visszajelzés, egy-egy mű kapcsán alig van reakció, ezért is volt számára kellemes meglepetés, amikor második regényét Kulcsár Ferenc véleményezte egy írásában. A közönségtől viszont kap visszajelzést, hiszen több író-olvasó találkozón is részt vett, és rendszeresen azt tapasztalja, hogy amit ír, annak a gondolatiságnak meg van a maga olvasótábora.

Fiala Ilona több írásában benne van az érzékenység, nyitottság, az elfogadás, amivel viseltetnünk kellene mások felé… Sőt, a könyv harmadik részében – mely javarészt az utóbbi években íródott – a közéletre reflektáló írások, tárcák, jegyzetek vannak és a sztereotípiák ellen, az elutasítás ellen, a kiközösítés ellen és közöny ellen emelnek szót, avagy a helyes nyelvhasználat érdekében születtek, és van, amelyik a kisebbségi sorsra vonatkozik. A közügyek iránti nyitottsága azonban nem új, hiszen, mint mondta, korábban is születtek ilyen témában írásai, s máig fontosnak tartja, hogy reflektáljon egy-egy olyan kérdésre, amelyek közéletünket is meghatározzák.

A Mindennap ezúttal magánkiadásban jelent meg. Ez is mutatja a honi könyves szakma állapotát, a szerzők ma már inkább vállalják a kiadással járó költségeket és a terjesztést, mert hatékonyabbnak érzik, ha azt saját erőből teszik, mint ha könyvkiadó tenné azt.

Néhány szelet, Ólomsúly, Mindennap – ezek tehát Fiala Ilona eddig megjelent kötetei. A szerző elmondta, számára nincs legkedvesebb, a műveit nem tudná rangsorolni. Az írói munkát azonban folytatja, kéziratban már meg is van a következő regénye.

Az estet négy novella felolvasásával Bárdos Ágnes és Molnár László előadása gazdagította.