Milliókat érő festmény függött egy iskolaigazgató irodájában
A festményt az ötvenes években ajándékozta oda a huszadik századi amerikai festészet egyik kiemelkedő alakjának számító Norman Rockwell egy amerikai kisváros, a massachusettsi Gardner gimnáziumának, amikor az intézmény igazgatója a műtermében járt. Az 1941-ben készült festmény végül egészen 2001-ig lógott az igazgatói iroda falán. Gyakorlatilag senki sem tudott arról, hogy létezik, csak azok, akik az iskolába jártak.
A második világháború alatt készült festmény Rockwell híres "Willie Gillis" sorozatának egyik darabja, amit egy amerikai hetilap számára készítette. A kérdéses kép - Willie Gillis a konvojban - azonban soha nem került fel a címlapra, és szinte teljesen el lett feledve. A Rockwell Múzeum szóvivője elmondta, hogy még ők sem tudtak a festmény létezéséről. Jeremy Clowe szerint jellemző Rockwellre, hogy csak úgy odaajándékozta egyik festményét.
Garder város polgármestere a Boston Globe-nak elmondta: ő is látta a festményt az igazgatói irodában, amikor az iskola diákja volt. Elmondása szerint a suliban mindenki adottnak vette, hogy a műalkotás ott van, és nem nagyon gondoltak bele abba, hogy értékes lehet. Ahogy azonban a Rockwell festmények ára az elmúlt évtizedekeben emelkedni kezdett, az iskola vezetősége felbecsültette a képet, majd amikor megtudták milyen értékes, leszedték a falról, és egy raktárban helyezték el, nehogy valaki ellopja.
A festmény azóta a raktárban pihent, és a Boston Globe cikke szerint az emberek "többé-kevésbé el is feledkeztek róla". Amikor azonban decemberben Rockwell egyik felstmény rekordáron, 46 millió dollárért cserélt gazdát egy árverésen, Mark Hawke polgármesternek hirtelen estébe jutott, hogy a városnak is van egy Rockwell-festménye. A város úgy döntött, hogy árverésre bocsájtják az alkotást, a befolyó összeget az oktatási intézményekre fordítják.
A Sotheby's május 21-én árverezi el a képet, amelynek értékét az oldalukon olvasható leírás szerint 1,5 millió és 2,5 millió dollárra becsülték - írja a Hír24.hu portál.
