Mikszáth Kálmánra emlékeznek
SALGÓTARJÁN. Mikszáth Kálmán születésének 165. évfordulóján, január 16-án Nógrád megyében, Budapesten és a szlovákiai Szklabonyán szervez megemlékezéseket a salgótarjáni székhelyű Mikszáth Kálmán Társaság.
Bagyinszki Istvánné, a társaság titkára az MTI-nek csütörtökön elmondta: Nógrád megyében Balassagyarmaton és Salgótarjánban koszorút helyeznek el Mikszáth Kálmán szobrainál, a rendezvényeken Selmeczi Zoltán, a balassagyarmati önkormányzat humánszolgáltatási osztályvezetője, illetve Csongrády Béla közíró, a társaság tagja mond ünnepi beszédet.
Pásztón az emléknap keretében tudományos diákköri programokat szerveznek a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában. Az intézményben rendezik hétfőn a szépprózamondó verseny döntőjét, Kovács Anna, a Mikszáth Társaság elnöke pedig A születés és halál gondolata Mikszáth műveiben címmel tart előadást.
Budapesten az író Mikszáth téri szobrát koszorúzzák meg, mielőtt baráti beszélgetést tartanak a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Mikszáth Kálmán szülőfalujában, Szklabonyán Szászi Zoltán költő mond ünnepi beszédet az emlékház udvarán. Az emlékházat 2003. januárjában vette át a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a kékkői Játék- és Bábmúzeumtól. A házban a 2005-ös felújítás után az író életének és munkásságának szentelt állandó kiállítás található "Itt élte át" címmel.
Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei, ma már Szlovákiához tartozó Szklabonyán. 1869-ben a Fővárosi Lapokban kezdett publikálni, 1881-től a Pesti Hírlap munkatársa.
Első, Elbeszélések című kötete 1874-ben jelent meg, majd 1881-82-ben adták ki A tót atyafiak és A jó palócok című novelláskötetét. A Beszterce ostroma, a Szent Péter esernyője, a Sipsirica és A fekete város szerzője Budapesten halt meg 1910-ben.
A Nógrád megyei Horpácson 1904-ben vásárolta meg a 420 holdas birtokot, amelyen a földszintes öreg kúria mellé új kastélyt építtetett. Az épület 1954 óta múzeum, Magyarország egyetlen Mikszáth-emlékmúzeuma.
Pásztón az emléknap keretében tudományos diákköri programokat szerveznek a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában. Az intézményben rendezik hétfőn a szépprózamondó verseny döntőjét, Kovács Anna, a Mikszáth Társaság elnöke pedig A születés és halál gondolata Mikszáth műveiben címmel tart előadást.
Budapesten az író Mikszáth téri szobrát koszorúzzák meg, mielőtt baráti beszélgetést tartanak a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Mikszáth Kálmán szülőfalujában, Szklabonyán Szászi Zoltán költő mond ünnepi beszédet az emlékház udvarán. Az emlékházat 2003. januárjában vette át a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a kékkői Játék- és Bábmúzeumtól. A házban a 2005-ös felújítás után az író életének és munkásságának szentelt állandó kiállítás található "Itt élte át" címmel.
Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei, ma már Szlovákiához tartozó Szklabonyán. 1869-ben a Fővárosi Lapokban kezdett publikálni, 1881-től a Pesti Hírlap munkatársa.
Első, Elbeszélések című kötete 1874-ben jelent meg, majd 1881-82-ben adták ki A tót atyafiak és A jó palócok című novelláskötetét. A Beszterce ostroma, a Szent Péter esernyője, a Sipsirica és A fekete város szerzője Budapesten halt meg 1910-ben.
A Nógrád megyei Horpácson 1904-ben vásárolta meg a 420 holdas birtokot, amelyen a földszintes öreg kúria mellé új kastélyt építtetett. Az épület 1954 óta múzeum, Magyarország egyetlen Mikszáth-emlékmúzeuma.
Forrás
MTI, Prae.hu
