Miért értik félre Magyarországot Amerikában?
Az országgyűlési küldöttség, amely több amerikai városban az ott élő magyar közösségekkel együtt emlékezett meg március 15-re, megbeszéléseket folytatott az amerikai külügyminisztériumban is.
Horváth János és Bartos Mónika találkozott Marie Yovanovich-csal, az európai és eurázsiai ügyekért felelős valamint Thomas Meliával, a tárca demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó irodáját vezető helyettes államtitkárral és Tomicah Tillemannal, Hillary Clinton miniszter asszony tanácsadójával is.
"A külügyminisztériumi beszélgetések alaphangja az volt, hogy elmondjuk, hogy mi hogy látjuk, ahogy ők látnak bennünket" - mondta a magyar parlament doyenje. - "Nem mindig egyezik a magyar nézet azzal, ahogy ők gondolkodnak rólunk."
Horváth János elmondta, hogy Amerikában azért "értik félre" Magyarországot, mert az információk gyakran olyan emberektől származnak, "akik nem részesei a közéletnek, a magyar nép kiszavazta őket", és akik "az elfogultságukban gyökerező véleményüket mondják el" Amerikában és Nyugat- Európában.
"Bizony olyan dolgokat hisznek el és tekintenek hitelesnek, ami nem az" - mondta Horváth János. - "Amerikai külpolitikai vélemény, persze, van, formálódik. Megígérték ismételten, hogy tovább gondolkoznak, tovább elemeznek. Én azt mondom: tegyék, mert néha újragondolni dolgokat tisztább látáshoz vezet".
Horváth János elmondta, hogy a parlamenti delegáció Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány küldöttségével együtt az amerikai kongresszusban megkoszorúzta Kossuth Lajos és Raoul Wallenberg szobrát.
A politikus méltatta a washingtoni nagykövetség és a New York-i főkonzulátus munkáját, ahová olyan emberek is eljárnak nyilvános eseményekre, akik erre évtizedekig nem voltak hajlandók.
A magyar törvényhozási küldöttség Bostonban, New Yorkban és a connecticuti Wallingfordban volt jelen állampolgársági eskütételen.
"Ezek magható események. Voltak, akik remegő kézzel, vagy könnyes szemmel vették át a honosító okiratot. Magyarnak lenni nemcsak olyan formalitás. Magyarként sokan, egyre többen jól érzik magukat az Egyesült Államokban" - nyilatkozott Horváth János professzor, aki maga is több évtizeden át élt Amerikában.
A képviselő elmondta, hogy a bostoni magyar iskolában - aminek elnevezésére a helyi magyarok megalkották a "boskola" szót - jelen volt egy szavalóversenyen, ahol a gyerekek "úgy szavalták Adyt, Petőfit meg Arany Jánost, mintha ez Nyíregyházán vagy Székesfehérváron történt volna, magyar irodalmat, magyar tudattal, mosolyogva és büszkén."
"Amerikában van igazi magyar ébredés és újjáébredés. Hogy ez hogy mutatkozik majd a politikában és a demográfiában, hát, érdemes lesz odafigyelni!" - mondta az Országgyűlés korelnöke.