Mi a magyar? - Nagy sikere van a kiállításnak
BUDAPEST. Az augusztus 2-án megnyílt, több mint félszáz magyar művészt felvonultató Mi a magyar? – Kortárs válaszok című kiállítás örömtelien nagy népszerűségnek örvend a látogatók körében.
Az azóta eltelt hat hét alatt közel tízezren tekintették meg a nemzeti önazonosságra vonatkozó képzőművészeti reflexiókat, ami kortárs kiállítás esetén kiemelkedően jó eredménynek mondható.
A Műcsarnok számításai szerint a tízezredik vendég szeptember 14-én, pénteken 13 és 14 óra között érkezik a Műcsarnokba. A szerencsés látogatót értékes ajándékkal is meglepik.
A kiállításon a nemzeti identitással kapcsolatos alapkérdésekre 52 kortárs képzőművész 150 munkáján keresztül keresi a válaszokat.
A Legendák címet viselő szekció a tudományosság által megkérdőjelezett, mégis sokak önazonosságát erősen befolyásoló történeteket, mondákat dolgoz fel. Kovách Gergő, Kotormán Róbert és Péli Barna Attila most című szobra például a nagy hadvezér alakját vizsgálja szokatlan szemszögből.
Elhunyt szerzők – Ady, Bibó, Márai, Petőfi vagy Széchenyi – magyarsággal kapcsolatos idézetei olvashatók az Örökségek című szövegdoboz falán.
A kiállítás másik betétjének videóin pedig kortárs művészek és gondolkodók – például Bozsik Yvette, Heller Ágnes, Sára Sándor, Schilling Árpád, Schmidt Mária és Tokody IlonaTöbb terem vonultatja fel a nemzeti sztereotípiákra reflektáló munkákat: Benczúr Emese, Csiszér Zzuzsi, Gerber Pál, Gyenis Tibor vagy Szurcsik József művei sokszor egymással is vitatkoznak.
A tárlat következő nagyobb egysége a társadalmi szerepeket vizsgálja, elsősorban a vesztesekre koncentrálva. dr. Máriás sajátos hangulatú portréi bizonyítják: ma nem hősök vannak, hanem celebek, így egymás mellé kerülhet akár Horthy, Kádár, Biszku, Matolcsy György és Kiszel Tünde is.
Az apszisban Ellentétek címmel a megoldatlan társadalmi jelenségekkel, fesztültségekkel foglalkozó munkákat találhat a látogató. Kicsiny Balázs nagyméretű installációja egy Babits-idézetet dolgoz fel. Asztalos Zsolt metaforikusan is értelmezhető, Nem robbant fel című munkája besült világháborús bombákat ábrázol. Borsos Lőrinc parlament-makettje a nézők közeledtére rázkódni kezd, és a kiállítás végére talán össze is omlik.
Sok oldalról közelítettek a témához az Identitás című szekció alkotói is: Kupcsik Adrián önarcképei például zsidóként, cigányként és kínaiként is megjelenítik a művészt, Gerber Pál festményén mindössze annyi áll: Nagyon fáj, Borsos Lőrinc egy sorozata pedig a magyar zászlót csúsztatja egybe szomszédos országok lobogóival.
A Műcsarnok nagyszabású kiállításához szeptemberben nemzetközi konferencia is kapcsolódik; a tárlat október 14-ig látogatható.
A Műcsarnok számításai szerint a tízezredik vendég szeptember 14-én, pénteken 13 és 14 óra között érkezik a Műcsarnokba. A szerencsés látogatót értékes ajándékkal is meglepik.
A kiállításon a nemzeti identitással kapcsolatos alapkérdésekre 52 kortárs képzőművész 150 munkáján keresztül keresi a válaszokat.
A Legendák címet viselő szekció a tudományosság által megkérdőjelezett, mégis sokak önazonosságát erősen befolyásoló történeteket, mondákat dolgoz fel. Kovách Gergő, Kotormán Róbert és Péli Barna Attila most című szobra például a nagy hadvezér alakját vizsgálja szokatlan szemszögből.
Elhunyt szerzők – Ady, Bibó, Márai, Petőfi vagy Széchenyi – magyarsággal kapcsolatos idézetei olvashatók az Örökségek című szövegdoboz falán.
A kiállítás másik betétjének videóin pedig kortárs művészek és gondolkodók – például Bozsik Yvette, Heller Ágnes, Sára Sándor, Schilling Árpád, Schmidt Mária és Tokody IlonaTöbb terem vonultatja fel a nemzeti sztereotípiákra reflektáló munkákat: Benczúr Emese, Csiszér Zzuzsi, Gerber Pál, Gyenis Tibor vagy Szurcsik József művei sokszor egymással is vitatkoznak.
A tárlat következő nagyobb egysége a társadalmi szerepeket vizsgálja, elsősorban a vesztesekre koncentrálva. dr. Máriás sajátos hangulatú portréi bizonyítják: ma nem hősök vannak, hanem celebek, így egymás mellé kerülhet akár Horthy, Kádár, Biszku, Matolcsy György és Kiszel Tünde is.
Az apszisban Ellentétek címmel a megoldatlan társadalmi jelenségekkel, fesztültségekkel foglalkozó munkákat találhat a látogató. Kicsiny Balázs nagyméretű installációja egy Babits-idézetet dolgoz fel. Asztalos Zsolt metaforikusan is értelmezhető, Nem robbant fel című munkája besült világháborús bombákat ábrázol. Borsos Lőrinc parlament-makettje a nézők közeledtére rázkódni kezd, és a kiállítás végére talán össze is omlik.
Sok oldalról közelítettek a témához az Identitás című szekció alkotói is: Kupcsik Adrián önarcképei például zsidóként, cigányként és kínaiként is megjelenítik a művészt, Gerber Pál festményén mindössze annyi áll: Nagyon fáj, Borsos Lőrinc egy sorozata pedig a magyar zászlót csúsztatja egybe szomszédos országok lobogóival.
A Műcsarnok nagyszabású kiállításához szeptemberben nemzetközi konferencia is kapcsolódik; a tárlat október 14-ig látogatható.
Forrás
MTI, Hirado.hu
