Megnyílt Hangácsi István első kiállítása

A 26 festményt felvonultató tárlat iránt már az első napon nagy érdeklődés mutatkozott. Az eredeti tervek szerint Cene gál István, Magyarországon élő festőművész, a Ceredi Művészeti Alkotótábor művészeti vezetője és egyben a tárlat kurátora nyitotta volna meg a kiállítást, ám a határzár miatt nem tudott részt venni a pénteki megnyitón.

Hangácsi István a rimaszombati Aranymetszés festőkör tagja, gyerekkorától kezdve rajzolt, a festészet fortélyait autodidakta módon sajátította el. Képeivel az örömöt, az örök optimizmust, a fény és árnyék játékát, az üveg és a fém ábrázolását és a víz csodálatát próbálja meg kifejezni. Előnyben részesíti a világos és boldog színeket, s nagy figyelmet szentel a minket körülvevő világ realista és részletgazdag megjelenítésére. Munkáinak fő témája Rimaszombat épületei, terei és utcái.

Ez az első önálló kiállítás ajándék a 60. születésnapomra. Ajándék, amellyel én is ajándékot adhatok. Megmutathatom, hogy a mai rohanó világban is mennyi szépség vesz körül minket. Megmutathatom szeretett városom, Rimaszombat épületeinek és utcáinak hangulatát egy kirakatüvegen, egy leparkolt autó ablakán, vagy egy eső utáni pocsolya vízfelületén keresztül

– vallja Hangácsi István, akinek ezzel a kiállítással egy álma vált valóra.

Az alkotót Habán Szilvia az önképző festőkör tagja és Pál Lajos zeneszerző méltatta. Habán elmondta, hogy talán Hangácsi az, aki a festőkör tagjai közül a legjobban megérdemli, hogy önálló kiállítása legyen, hisz mindig nagyon szorgalmasan és odaadóan dolgozott.

Pál Lajos is megdicsérte jóbarátját, a „fiatal” alkotót, mondván, hogy még csak 15 éves, hiszen szökőév szökőnapján (február 29.) született. Pál szerint az építészeknél van három leegyszerűsíthető esszencia, mégpedig a tervező, a beruházó és a kivitelező. A művészek az alkotás során ugyanakkor mindhárom fázist egymaguk csinálják, ahogy István is.

Az autodidaktákban benne van a lelkesedés, itt nem a pénz, a haszonelvűség diktál, hanem a lélek mondja meg mit tegyen

– hangsúlyozta.

Hangácsi István megköszönte mindenkinek, aki támogatta őt, elsősorban a családjának, a barátoknak, a mentorának, Cene gál Istvánnak és a festőklub tagjainak, akik visszaadták a festészetben való hitét, majd végül Rimaszombat városának is, amely legtöbb alkotását ihlette.

A megnyitó zenei kíséretét Páko Mária és a Viharvirág együttes adta, akik Pósa Lajos és Győry Dezső egy-egy megzenésített versét adták elő, majd a közönséggel együtt énekelték el a „Legszebb város Batyi” című szerzeményt.

A kiállításról bővebben olvashat a Magyar7 hetilap következő számában.