Megemlékezés a magyarságtudat és a kitelepítések jegyében Bátorkeszin

A rendezvényen a templomban a beneši törvények miatt meghurcolt bátorkeszi magyarság emlékezetére 2013-ban felavatott emléktábla megkoszorúzására is sor került.

Miután Sinkovits-Vitay András színművész Kölcsey Ferenc Himnuszának elmondásával megalapozta az esemény sajátos hangulatát, Pallag György főszervező, a Kárpátia Sport polgári társulás elnöke köszöntötte a szereplőket és a templomban szintén helyet foglaló Labancz Rolandot, Bátorkeszi MKP-s polgármesterét, Knirs Imrét – Komárom alpolgármesterét, Gyarmati Tihamér mérnököt – a Magyar Közösség Pártja Nyitra megyei képviselőjét, illetve a helyi reformátusságért munkálkodó Czinke-lelkészházaspárt.

Aztkövetően Labancz Roland polgármesternek adta át a szót, aki köszönetet mondott a Kárpátia Sport pt-nek és elnökének, továbbá a fellépő művészeknek azért, hogy „méltó módon tiszteleghetünk mindazok emléke előtt, akik az üldöztetés ellenére is megmaradtak magyarnak, elutasították az önfeladást“. Szégyenletes tettnek nevezte a felvidéki, köztük a helyi magyarok erőszakos kitelepítését és azt is, hogy tőlük hivatalosan mindmáig senki sem kért bocsánatot. Leszögezte: ők nem csak egyéni sérelmeik miatt várják az igazságszolgáltatást, hanem azért is, hogy a jelenben és a jövőben másokra már ne sújthasson le hasonló módon a hatalom arroganciája. Hozzáfűzte: a tiszteletükre a templom bejáratánál leleplezett emléktáblát 2013-ban a dél-komáromi Kecskés László Társaság és Komárom Városa állíttatta annak bizonyítékaként, hogy közösségünk nem felejt. Az egyes megemlékezések alkalmából azóta is újabb és újabb koszorúk kerülnek e mementó alá.  

„Fel kell emelni a hangunkat, mert e tettek rendezést követelnek. Egyúttal tudatosítani kell hagyományos értékeink jelentőségét, s azokat át kell adnunk a további nemzedékeknek!“ - fogalmazott a polgármester. Végül felsorolta, hogy ez alkalommal Bátorkeszi község, Komárom városa és az Egy Jobb Komáromért polgári társulás, az MKP Nyitra megyei képviselete, a református egyház és a Kárpátia Sport pt nevében helyeznek el koszorúkat a Sajó Sándor-idézettel díszített emléktáblánál. 

A koszorúzást a korábban az Én vagyok az, aki nem jó dallal bemutatkozó Keresztes-Nagy Árpád „Hol vagy Mátyás király” című bábjátéka követte.

A Mátyás királyról szóló történet ma is időszerű témákat boncolgatott, hangsúlyozva: az igazságos és dicső Mátyás királyunk majd visszatérhet hozzánk akkor, amikor az ember már nem lesz embernek farkasa. A jóadag humorral, valamint koboz-, lant- és furulyaszóval színesített produkció kicsik és nagyok körében egyaránt osztatlan sikert aratott.

Boráros Imre Kossuth-díjas színművész felkérésére Siposhegyi Péter 2007-ben, a mártír-politikus halálának 50. évfordulója alkalmából neki írta meg a „Hantjával sem takar – János passió” című, gróf Esterházy János életéről szóló monodrámát. Azóta a mindmáig nem rehabilitált vértanúnk életművéhez méltó produkció számos bel- és külföldi helyszínen hirdette Esterházy példaértékű helytállását.

A mondanivalót felerősítő templomi milliőben a nagypénteki szertartások világa elevenedett meg, hiszen a darab egy ember áldozatáról szól. A 12 stáció hossza a történet haladtával úgy rövidül, ahogy elfogy a főszereplő körüli élet. János (Boráros Imre) Esterházy gróf tragikus sorsának fontos részleteit – annak lelki és politikai hátterét is feltárva – elevenítette fel. „Mennyivel lett jobb a világ? Semmivel...“ – szögezte le az egyik stációban, mintegy arra a kérdésre is igenlő választ adva, hogy az általa tolmácsolt gondolatok Esterházy halálának 60. évfordulójához közeledve is időszerűek-e. Lebilincselő játékát sokáig zúgó tapsvihar követte.

Végül Sinkovits-Vitay András, a 2001-ben elhunyt Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész fia „Az én hazám“ című összeállítását mutatta be. A „rendhagyó történelemóra“ több észhez és szívhez szóló hazafias verset, s egészséges nemzettudatot elmélyító szövegrészletet tartalmazott és azok hatását sámán dob- és gitárjáték erősítette. Az eladóművész egyebek mellett fontosnak tartotta elmondani, hogy a magyar nemzetnek ma is az ősi szkíta erkölcsiséghez kell tartania magát, amelyben az igen határozott igent, a nem pedig mindig nemet jelent. Beszélt Szent László törvényeiről, a történelemhamisítók vétkeiről, Trianon legfőbb okának pedig azt nevezte, hogy mivel más nagy nemzetek nem bírták elviselni a túl tisztességes magyarokat, összefogtak ellene: „A nagy jóság a gonoszt mindig magára vonja. Ennek ellenére van és lesz is Magyarország...“. Záróakkordként pedig elszavalta Vörösmarty Mihály Szózatát.

Pallag György, a Kárpátia Sport polgári társulás jövőbeni terveiről portálunknak elmondta, hogy továbbra is pályázatok útján szeretnének pénzt szerezni egészséges nemzettudat-erősítő rendezvények megvalósítására.

„Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a napokban nyújtunk be egy újabb pályázatot, amely keretében egy még élő és egy már elhunyt magyar költő ´56-os tematikájú verseit Sinkovits-Vitay András előadásában rögzítenénk CD-re. Valószínűleg a lemezbemutató koncertet majd ismét Bátorkeszin tartjuk, ám érdeklődés esetén a verses összeállítással más felvidéki helyszíneken is örömmel fellépne a velünk szívesen együttműködő színművész“ – tudtuk meg a tartalmas szombati rendezvény főszervezőjétől.