Megállítani az időt: Csekő Andrea a tér és a festészet kapcsolódási pontjait kutatja - KÉPEKKEL
Egy feltörekvő, kortárs magyar képzőművész, Csekő Andrea Megállítani az időt című, elgondolkodtató tárlatának ad helyet június 29-ig a komáromi Limes Galéria tágas hajója. Az ifjú alkotó kiállításának szerkezetét a szín és a négyszög formája határozza meg. A tárlatot Szekeres Alexandra képzőművész nyitotta meg, miután Farkas Veronika galériaalapító művészettörténész köszöntötte a jelenlevőket. A zselízi származású képzőművész – művésztanár, Mazán Anikó, akinek az ugyanebben a térben nemrég megvalósult kiállításáról szintén írtunk, sarkallta kortársát az első felvidéki egyéni tárlata megrendezésére.
A Szekszárdról származó Andrea a szombati megnyitón a Ma7-nek elmondta, hogy 2011-2015-ben a Pécsi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium festő szakán a mestere, Makra Zoltán irányításával csiszolta saját tehetségét. Majd 2021-ben a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, 2022-ben pedig annak tanár szakán szerzett diplomát. Nagyrabecsült két mestere Ötvös Zoltán és Károlyi Zsigmond volt.
Az ifjú tehetség 2019-ben és 2021-ben is az AMADEUS Kisalkotói ösztöndíjban részesült. 2019 óta többnyire budapesti galériákban megrendezett csoportos kiállításokon mutatták be a munkáit, melyek közül több Kaposváron, Hatvanban, Lovason, Pécsett és Székesfehérvárott is látható volt.
Közös térben, duóban a könyvillusztrátorként is ismert Kun Fruzsinával, majd a strukturálisan megkomponált képeibe a természet múlékonyságát is gyakran beleszövő Rozman Csengével együtt mutatkozott be a budapesti nagyközönségnek.
„E Limes Galériában látható kiállításom keretében arra kerestem a választ, hogyan alakul át a festmény jelentése, ha nemcsak mint képfelület, hanem mint térbeli viszony jelenik meg. A festészethez hagyományosan társított médium, az olaj és a vászon, számomra nem lezárt rendszer, hanem egy olyan nyelv, amely új kontextusba helyezve, új jelentésrétegeket képes aktiválni. Munkáim a saját valóságom leképezései, melyek szerkezetét a szín és a négyszög formája határozza meg.
– magyarázta lelkesen az ifjú alkotó, miközben körbevezetett a csöppet sem szokványos kiállításán.
Gondolatébresztő kiállításával a tér és a festészet kapcsolódási pontjait kutatja. Azt, hogy miként lehet egy hagyományos médiumot kortárs térbeli gondolkodásba ágyazni, s ezáltal újraértelmezni a kép fogalmát:
A festészet gesztusai ebben a rétegzett időben helyezkednek el. Egyes esetekben a festészet kiterjesztett formaként jelenik meg a térben: lenyomatként, amely a környezettel való kapcsolat révén nyer jelentést. E jelenlét nem csupán anyagi nyomatként értelmezhető, hanem olyan időbeli eseményként is, amely érzékelési és értelmezési szinteken is hatást gyakorol. A festészet így nemcsak nézhető felületként, hanem gondolkodási térként működik“.
Nos, el-elidőzve Andrea egyik, másik műve előtt, valóban 3D-s élményben volt részünk. Miközben az alkotó cinkosaivá váltunk a síkkal, térrel, színekkel, alakzatokkal, érzékeinkkel és gondolatainkkal folytatott, izgalmas kísérletezésben, mi, tárlatlátogatók is szerettük volna megállítani az időt... Sajnos, az gyorsan telik, ezért mindazok, akik részeseivé szeretnének válni e „gondolatébresztő játszadozásnak“, siessenek az ehhez kiváló szakrális térrel szolgáló Limes Galériába, ahol az június 29-én zárul!
