Mátyás, a reneszánsz uralkodó
A Magyarság Háza Budapesten 2011-ben, a magyar kormány támogatásával jött létre, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül azzal a céllal, hogy erősítse a Magyarország határain belül és kívül élő magyar közösségek kapcsolatát, segítse a pozitív magyarságkép kialakulását, értékmegőrző képességét, az egymás iránti felelősségérzet elmélyítését.
Rendezvényeik bemutatják a világ magyarságára jellemző értékeket, eredményeket, teljesítményeket, sikereket. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából 2018-ra Mátyás király Emlékévet hirdetett, lebonyolításával pedig a Magyarság Házát bízta meg. A Hunyadi Mátyás életterei című kiállításuk szeptember 22-étől 28-áig Kistárkányban tekinthető meg. A Kistárkányi Szilvanap keretén belül került sor a megnyitóra, amelyen a Magyarság Házát az igazgatónő, Csibi Krisztina távollétében kollégája, Bogdán Tibor képviselte. Az ünnepi megnyitón, amelyhez gazdag program is társult, megjelent még Szénási Lajos, a Kassai Magyar Konzulátus külgazdasági attaséja, a műsort pedig Szabóné Kémeri Klára, a Bodrogközi EGTC igazgatója vezette.
A kiállítás megnyitójára déli 12 órakor, az Aranka Vendégház előtt került sor, a műsor viszont már a helyi kultúrotthonban folytatódott. Tar Mihály előadásában először egy Mátyás mondát hallhattunk, majd Remeczi Imre, a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium történelemtanára mutatta be Mátyás királyt, a reneszánsz uralkodót. Az előadó igyekezett olyan információkat nyújtani közönségének, amelyek valószínűleg a történelemtankönyvekben nem olvashatóak. Elmondta például, hogy az Itáliából induló reneszánsz szellemiségével először Zsigmond király találkozott a Kárpát-medencében, és diplomatái terjesztették azt, többek között az a Vitéz János, aki egy rövid ideig Hunyadi Mátyás nevelője is volt. Amikor Mátyás trónra került, magához vette egykori nevelőjét, kancellárrá nevezte ki, majd –többek között– ő lett az esztergomi érsek is. Vitéz János által jutott el a fiatal festőművész, Botticelli Esztergomba, ahol megalapozta későbbi művészeti pályafutását.
Mátyás is támogatta az építőmestereket, a tudományok képviselőit, igazi mecénás volt, aki pénzt adott a városok felújítására és a kultúra felkarolására, jó példát mutatva ezzel a leggazdagabb magyar családoknak, hogy ők is kövessék példáját. Megtudhattuk azt is, hogy Mátyás az Academia Istropolitana mellett Budán és tervezett egyetemet építeni, egy nagyobb szabásút, mint a pozsonyi, hiszen a 7 emeletes épületben minden szabad művészetnek jutott volna egy külön szint. Sajnos, csak az épület alapjait rakták le, mára azonban már ez is eltűnt.
Mátyás könyvtárának értéke és nagysága is szóba került. Könyvtára kb. 2000-2500 darab könyvet tartalmazhatott, amely Európában a 3. legnagyobb könyvállományt jelentette. Amikor viszont Vitéz János könyveit is megszerezte, egyértélműen az ő könyvtára lett a legnagyobb kontinensünkön. Ráadásul az is kiderült, hogy Mátyás már a heliocentrikus világnézetet vallotta. A remek előadást követően a Bodroghalomról érkezett Halom dalkör kapott teret, illetve gyönyörű muzsikájukkal a Tiszacsernyői Művészeti Alapiskola diákjai és tanárai szórakoztatták a nagyérdeműt.
Szénási Lajos attasé köszöntője után Bogdán Tibor olvasta fel a Magyarok Háza igazgatónőjének üdvözlő levelét, s ezt követően immár a nagyközönség is megtekinthette a kiállítás anyagát, amely azt hivatott bemutatni, milyen épületekben élt Mátyás király, illetve mely épületekben fordult meg vagy tartózkodott rövidebb-hosszabb ideig élete során. A kiállítás utolsó panelje már a Hunyadi család temetkezési helyeiről nyújt tájékoztatást.
