Március 15-ig tart az óvodai beíratás

Bár az óvodai beíratás február 15-től egy hónapon át tart, ám a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Országos Választmányának tagja sok éves tapasztalata alapján úgy véli, az alapiskolai beiratkozások után a szülők egyet lazítanak, majd a többségük inkább csak március első két hetében foglalkozik a jövendő óvodások beíratásával. 

A Rimaszombati járásban található mintegy 500 lakosú, közel 80 százalékban magyarok által lakott községben, Gortvakisfaludon (Gortva) jelenleg 22 gyermekkel egyosztályos magyar nevelési nyelvű óvoda működik.

„Mivel a falunkban sok szociálisan hátrányos helyzetű roma család él, velük fokozottan kell törődnünk annak érdekében, hogy el ne feledkezzenek az óvodai beíratásról. Régebben ilyenkor családlátogatásokra is jártunk, de mivel azt tapasztaltuk, hogy főleg a mélyszegénységben élő családok ezt nem fogadták szívesen – szégyenkeztek a helyzetük miatt, az utóbbi években inkább másként szólítjuk meg a szülőket. Idén már egy projektmódszer szerint dolgozunk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az óvodánkban havonta fogadjuk a kicsiket, a szülőket és akár a nagyszülőket is, akiknek bemutatjuk a nálunk folyó sokrétű tevékenységet“ – osztotta meg a Hírek.sk-val tapasztalatait az igazgatónő.

Az iskolai beíratásokhoz hasonlóan az óvodaválasztás kapcsán is gyakran elhangzik, hogy a magyar gyermek magyar óvodába való, mégis Dél-Szlovákia-szerte bőven akadnak olyan magyar szülők, akik az államnyelv mielőbbi elsajátításának fontosságára és egyéb okokra hivatkozva szlovák nevelési nyelvű óvodába íratják be a gyermekeiket.

„Jópár olyan szülő van, aki ezt nem is nyelvi, hanem inkább kényelmi okokból teszi. Így például a környékünkön élők is az óvodaválasztáskor azt tekintik elsődleges szempontnak, hogy melyik óvoda esik legközelebb a lakhelyükhöz. Ha a községükben szlovák óvoda működik, akkor a napi utazás elkerülése végett inkább oda íratják be a gyermeküket, mint egy másik településen lévő magyar óvodába. Vannak olyan szülők is, akik a gyermeküknek azon a településen választanak óvodát, ahol a munkahelyük található. Persze, az erősebb azonosságtudattal rendelkező szülők ez esetben is inkább a magyar ovit választják. A járási székhelyünkön, Rimaszombatban is akadt olyan óvoda, amelyben korábban nem működött magyar osztály, de mivel a szülők igényelték azt, később mégis nyílt magyar osztály."

Hajnovics Gabriella szerint azt is fontos hangsúlyozni, hogy a vonatkozó törvény kimondja: a már meglevő óvodákban szülői nyomásra, kellő gyermekszám esetében lehet nevelési nyelvet cserélni, illetve más nyelvű osztályt nyitni. 

A gömöri kistelepülés pedagógusa kitért arra is, hogy a más településeken dolgozó kollégái milyen gondokat fogalmaznak meg leginkább. Egyes vélemények szerint  akadnak olyan szlovák tanítási nyelvű óvodák, amelyek felszereltsége korszerűbb a helyi vagy a közelben működő magyar óvodákénál. Egyes szülőknek pedig az jelent problémát, hogy a gyermekeit ugyanabba az óvodai osztályba írassák be, amelyet sok roma kisgyermek is látogat.

„Előfordultak már olyan esetek, hogy a csemetéiket éppen emiatt inkább olyan szlovák óvodába vitték át, ahová egyáltalán nem jár roma gyerek, vagy csak elvétve akad egypár. Ekképp a magukat többnyire magyaroknak valló roma családok gyermekei ugyan növelik a magyar óvodákba járó gyermekek számát, ám az említett ok miatt csökkenhet a nem roma óvodásaink létszáma“ – összegezte a tapasztalatokat Hajnovics Gabriella.

Az óvodai férőhelyek számával kapcsolatban az igazgatónő elmondta: a környékükön gyermekek felvételét nem kell elutasítaniuk az inkább csak a nagyobb dél-szlovákiai városok óvodáira jellemző férőhelyhiány miatt. Ennek kapcsán kifejtette: örvendetes az oktatásügyi minisztérium mobil óvodákra és vállalati gyermeksarkok létesítésére, anyagi támogatására vonatkozó terve, amivel a nagyvárosokban is orvosolni lehetne a helyhiányt.

Az igazgatónő úgy véli, hogy az óvodai beíratás sikeressége nagy mértékben befolyásolja majd a következő évi alapiskolai beiratkozási eredményeket.

„Ha a szülő látja, hogy a gyermeke a magyar óvodában színvonalas nevelésben részesül, akkor szívesen íratja majd be a magyar nyelvű iskolába is. Községünkben két összevont osztállyal alsótagozatos magyar tannyelvű alapiskola működik, amellyel egész évben nagyon jól együttműködünk. Azt tapasztalom, hogy a magyar óvodát látogató gyerekek többségét a későbbiekben magyar tannyelvű alapiskolába is íratják be a szüleik“ – fogalmazott Hajnovics Gabriella.

Portálunk kérésére az egyes óvónők megítélése szerint gyermekelszívó hatással bíró alapiskolai nulladik évfolyamokról is kifejtette a véleményét.

„Gyakran már a 4-5 éves gyerekek is egyedül csellengnek a faluban. Ha majd be is kerülnek az óvodába, nagyon nehéz rászoktatni őket a napirendünkre, bizonyos tevékenységek rendszeres végzésére. Õket később érdemes beíratni az alapiskola 0. évfolyamába, ahol még jobban szocializálódhatnak, felzárkózhatnak a társaikhoz, alapvető készségeket sajátíthatnak el. Mivel a környékünkön többnyire telítettek az óvodák, én nem tekintem vetélytársnak a 0. évfolyamot. Sőt, gyakran felhívom a helyi Roma Közösségi Központba járó szülők figyelmét arra a lehetőségre, hogy a közeli Feled község alapiskolájában általában nyílik 0. évfolyam, beszélgessenek el tehát a lehetőségről az ottani pedagógusokkal“ – mondta a szakember.

Hajnovics Gabriella végül az óvodai nevelés fontosságát hangsúlyozta, rámutatva, hogy a gyermekek a szocializálódás alapjait, a közösségi létet és a toleranciát az óvodában tanulják meg. Játékos foglalkozásokon fejlesztik a készségeiket, képességeiket, gyarapítják az ismereteiket. "Az anyanyelvi óvodában biztosan könnyebben boldogulhatnak, mint az idegen nyelvűben, ugyanakkor elsősorban a vegyes lakosságú térségekben fokozatosan érdemes elsajáttítatni velük az államnyelven történő társalgás alapjait is“ - fogalmazott az óvodapedagógus.