Már nem rejtély az iráni sómúmiák kora

Az első sómúmiára, egy vörös hajú szakállas, bőrcsizmás férfi földi maradványaira 1993 telén bukkantak Zandzsán városától nyugatra fekvő kehrabadi sóbányában. A férfi mellett, akit egy 45 méter hosszú alagútban temettek el, három vaskést, egy ezüsttűt, parittyát, fenőkövet, kenderkötél maradványait, valamint diót fedeztek fel. A későbbiekben további öt sómúmiát tártak fel, köztük egy asszony és egy kamasz földi maradványait - olvasható a Past Horizons régészeti hírportálon.

A velencei Ca'Foscari Egyetem kutatói a hat sómúmia közül ötön végeztek izotópos vizsgálatokat. A radiokarbonos kormeghatározás tanúságai szerint közülük hárman a Pártus Birodalom (Kr.e. 247-Kr.u. 224) korában, valamint a Szászánida-dinasztia (Kr.u. 224-651) uralkodása idején, a másik kettő pedig korábban, az Akhaimenida-dinasztia (Kr.e. 550-330) alatt élt.

Az olasz kutatók meghatározták a sómúmiák fogzománcának stroncium- és oxigénizotóp-szintjét is, majd az adatokat Irán különböző térségeiből származó csontminták izotóparányaival vetették egybe. Mint kiderült, az elhunytak közül kettő helybéli volt, a sóbánya környékén született és nevelkedett, további két "múmia" a mai Irán észak-keleti részéről, vagy esetleg Türkmenisztán sztyeppeiről érkezett, az ötödik pedig távolabbi vidék szülötte.