Magyar origamik első ízben a Felvidéken
A héten nyílt Az origami csodálatos világa c. kiállításával mutatkozik be – Felvidéken először – a Magyar Origami Kör Királyhelmecen, a Mailáth József Regionális Múzeumi Tárlat falain belül.
Az üzemeltető intézmény, a Bodrogközi és Ung-vidéki Kulturális Intézet nevében Szemán Tibor üdvözölte a megjelent érdeklődőket. Szuperák Mária tanítónő két lelkes kisdiákot készített fel, akik egy-egy verset szavaltak el a kreatív alkotásról illetve magáról az origamiról. Ez utóbbi az origami kör elnökhelyettesét, Pécsről a Bodrogközbe utazott Fábián Zsoltot is meglepte, mert évtizedek óta origamizik, de hogy valaki versbe foglalja a gázszámla origami alakzattá hajtogatását, ez számára új volt.
A kiállító nevében elsőként megszólalva, Fábián úr ismertette az origami történeti fejlődését. Megtudhattuk, hogy bár magának a 2000 éves papírnak Kína az őshazája, a papírhajtogatás technikájáról ebben a térségben nem maradtak fent dokumentumok. Amikor a papírkészítés titka átkerült Japánba, ők voltak azok, akik felfedezték kiváló formálhatóságát és egyben meglátták benne az íráson kívül másra való felhasználás lehetőségét is. Kezdetben – a papír magas ára miatt – csak templomokban művelték a papírhajtogatás művészetét, térbe akasztott díszgömbök formájában. A technika elnevezésében az ori japánul a hajtogatást, a gami papírt jelenti. A japánok a papírból hajtott figurákat istenként tisztelték és úgy vélték a templomokat díszítő papírgömbjeik terében összpontosul az istenük. A papír akkor vált megfizethetőbbé és szélesebb rétegek által is elérhetővé, amikor a selyemgyártás kapcsán a fák kérgét is felhasználták a gyártása során. A papír elterjedésével az origami kikerült a templomokból a családokba. A szamuráj-családok generációkon át továbbadták az első mintákat, formákat. A gondosan őrzött figurát ajándékdobozban megkapta a frigyre lépett fiatal családtag. Ezt az alakzatot széthajtogatva a hajtogatási törésvonalak szolgáltak munkamenetként, így adták tovább a tudást.
Ahogy mifelénk szájról-szájra szállt a népmesék generációkon való átörökítésének hagyománya, Japánban dobozról dobozra szállt az origami.
Ahova Európa-szerte is begyűrűzött a papírgyártás titka, ott a 16-17.században a papírhajtogatás is megjelent. A legenda szerint földrészünkre mór szerzetesek közvetítésével került, elsőként Olasz – és Spanyolországba. Az olasz origami nagymesterei a saját maguk által kialakított érdekes technikájukkal értek el óriási sikereket – a kezdeti papírt felváltották damaszt terítővel. Európa más országaiban a japántól teljesen függetlenül kialakult, egyszerű spanyol origami technika terjedt el.
Friedrich Fröbel német óvodapedagógus a 19. században felfedezte a papírhajtogatásban rejlő oktatási potenciált. A gyerekek logikus gondolkodására és kreativitásának fejlesztésére kifejtett pozitív hatását illető megfigyeléseit beépítette saját módszertanába.
Ezt az inspirációt alapul véve, Japán az oktatási rendszere megreformálásakor átvette a klasszikus európai origami elemeit is tartalmazó Fröbel-féle óvodapedagógiai módszert és sokkal jobban használta, magasabb szintre fejlesztette. Idővel a japán és az európai hajtogatási technika egyesült, ami a mai napig az origami magját alkotja - közösen fejlődve, egyre bonyolultabb elemű mintákkal.
Akira Yoshizama, az origami nagymestere volt az, aki a 20. század derekán rájött, hogy a hajtogatás munkafolyamatait le lehet írni, ennek köszönhetően a kiadott könyvek által gyorsan fejlődésnek indult és rohamos iramban terjedt világszerte.
Természetesen, az elnökhelyettes úr nem felejtett el kitérni a magyar vonatkozásokra sem. Magyarországon - a felkutatott tanítófüzetek tanúbizonysága szerint – az origami az 1900-as évek elején jelent meg. Majd a múlt század 60-as éveiben Karlócainé Kelemen Marianne óvónő is kiadott 2 készségfejlesztő kisfüzetet a papírhajtogatásról.
Végül szólt még az 1988-ban megalakult Magyar Origami Kör-ről, ami ma már az ország különböző részein található helyi baráti origami körök gyűjtő szervezeteként működik. Viszont az első - érdekes módon alakult - origami körből nőtte ki magát. A 80-as évek végén a Kodály módszer tanulmányozása sok japánt vonzott Kecskemétre.
A Vízipók-csodapók rajzolója, Kricskovics Zsuzsanna, az ottani filmstúdió munkatársa akkortájt fedezte fel magának az origami varázsát. A megismert japán barátságokra alapozva, rövidesen a Szórakaténusz Játékmúzeumban helyet találva, megszerveződött az első origami kör, majd más városokban is és hamarosan országos hálózattá nőtte ki magát. Évtizedeken át maguk szórakoztatására és örömére alkotgattak, de 2013-tól évente egy alkalommal országos kiállítás formájában már a nagyközönségnek is megmutatják, hova fejlődtek, mi mindent tudnak.
Wogerné Sági Judit, a Magyar Origami Kör elnökének tárlatvezetése során a kiállítás megnyitóján megjelentek maguk is láthatták, hallhatták, hogy ma már sok magyar origamis saját motívumokat talál ki, azok leírását akár könyvekben is megjelenteti. Különböző technikák bemutatásán keresztül Judit azt is szemléltette magyarázatában, mennyire egyedien kreatívak a magyar origamisok. Vannak, akik szabályhagyóan saját technikát alakítanak ki maguknak, mások egy valaha volt egyszerű alapot variálnak a „végtelenségig”. Láthattunk leheletvékony, 20 grammos papírtól kezdve, teatasakokon át akár 600 grammos akvarell papírból hajtogatott darabokat is. Ahogy többen is észrevették, a kiállítók között meglepő módon túlsúlyban voltak a férfiak. Pár fiatal dizájner organzából hajtogatott műveit a textillel dolgozó látogatók kihívásnak tekintették, mondták is, hogy ezt a technikát szívesen kipróbálnák. Ők a többi, egyéb textilből hajtogatott munkát is hosszasan csodálták, tanulmányozták. A kiállításon sok érdekes olvasni- és látnivaló van az érdeklődők számára a tárlókban kiállított darabokon kívül is. Ezeken a paneleken mutatják be például a méretüknél fogva nehezen szállítható vagy jelenleg is közösségi térben kiállított eddigi legnagyobb munkájukat a magyar origamisok.
A tárlatvezetést követően egy érdeklődő, kíváncsi kis csoporttal a szakemberek vidám hangulatú foglalkozást tartottak. Elválik, vajon ők lesznek-e majd egy bodrogközi origami kör megalapítói…
A kiállítás - a hatályos járványügyi szabályok függvényében - 2021.november 26-ig tekinthető meg.
